Page 32 [32]
30 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
A kutatás során vizsgált területen, konkrétan a mátészalkai és a nyírbá¬
tori járás kiválasztott településein a roma népesség arányait tekintve mind¬
két felmérésben a legmagasabb tartományba, a 25 96 fölötti járások csoport¬
jába került besorolásra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett
hivatalos statisztikai eredmények nem esnek egybe a kutatás eredménye¬
ként a helyi szakértőktől gyűjtött tényleges adatokkal a településeken."
Amennyiben a kutatási helyszíneket településsoronként vizsgáljuk,
akkor az adatok a következőképpen alakulnak. A lakónépesség száma a
2011-es népszámlálási adatok alapján Nyírvasváriban 1884 fő, Hodászon
3370 fő, míg Nagyecseden 6374 fő. 2010-ben a kutatásba bevont települé¬
seken a roma népesség aránya Hodaszon 50%, Nagyecseden 32% és Nyir¬
vasvariban 23% volt." A kiválasztott kutatópontok jól reprezentálják a tér¬
ségben lejátszódó általános társadalmi folyamatokat. Mielőtt azonban a
kutatási eredmények, a vizsgált három település kortárs közösségfolya¬
matainak és az ezt meghatározó együttélési viszonyoknak az elemzésére,
valamint ezekben a lokális hagyomány szerepének a tanulmányozására
rátérnénk, szükséges az elemzett szociokulturális tér két nagy társadalmi
csoportjának, a parasztságnak és a térségben megtelepedett cigányságnak
az összefoglaló igényű leírása. A leírás természetesen csak a jelen elem¬
zésben bemutatásra kerülő kortárs folyamatok értelmezése szempontjából
fontos összefüggésekre fókuszál. Elsősorban arra, hogy a 20. század köze¬
pétől felgyorsuló modernizáció hatására a hagyományos paraszti életforma
és az ehhez kapcsolódó kulturális gyakorlatok eltűnésével a politikai rend¬
szerváltást követően a Nyírség falusi közösségei milyen általános , nagy
társadalmi" folyamatokhoz alkalmazkodtak."
5 A cigányság kategorizálásával kapcsolatos kortárs kutatáselméleti kérdések össze¬
foglalását lásd Tátrai et al. 2017.
16 Kadét-Varró 2010: 65; 73. A lokalis szinterek elemzese a kutatas soran 2017-2021
között gyűjtött saját adatokra támaszkodik, amelyek a cigány népesség arányainak
az elmúlt évtizedben bekövetkezett további növekedését tükrözik.
A mikrofolyamatok makrotársadalmi beágyazottsága és a két elemzési szint közötti
kapcsolat elméleti összefüggései messzire vezetnek. Az elemzés a mikrotörténelmi
vizsgálatoknak arra a párhuzamára épül, amely szerint a makrofolyamatok jelentik
azt a keretet, amely érthetővé teszi, hogy a vizsgálatban tanulmányozott társadalmi
csoportokat reprezentáló egyének közötti kapcsolatok milyen minőségűek és milyen
stratégia jellemzi azokat. A multietnikus együttélési színterek társadalmi viszonya¬
inak leírásában a megközelítés jól hasznosítható. Vö. Schlumbohm 2000.
47