Page 26 [26]
24 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
tott lokális közösségek még tetten érhető, néprajzi szempontból is releváns
hagyományelemeit tárom fel. Az etnográfiai hagyománykészlet jelenkori
vizsgálata alapvetően a revival jelenségek részeként kerül tárgyalásra. Az
ethnic revival fogalma az etnikai meghatározottságú kulturális tartalmak
szimbolikus újrafelfedezésére használt kategória, amely egy adott közös¬
ség hagyománykészletének a recens használatára utal. A revival fogalom
egyben utal az adott hagyományelem funkcióváltására, amely akár teljes
mértékben eltérhet eredeti szerepkörétől is.? A kortárs közösségfolyama¬
tokat meghatározó revival elemek vizsgálatához természetesen szükséges
feltárni, megismerni a hagyománykészlet állapotát azért, hogy értelmezni
lehessen a hagyományelemek funkcióiban a jelenben bekövetkező válto¬
zásokat, különös tekintettel a helyi közösségviszonyok alakulására gya¬
korolt hatásuk összefüggésében.
A kortárs vidék népességének általános jellemzői
és a rendszerváltás hatása a lokális,
perifériális közösségekre a kutatások színterén
A kutatás során a kortárs közösségviszonyok feltárásával és elemzésével
foglalkozom, azonban ehhez szükséges volt a korábbi, ebben az esetben a
rendszerváltás előtti állapotok megismerése, valamint a politikai rendszer¬
váltás következményeinek a vizsgálati színtérre gyakorolt hatásainak a meg¬
értése. A változásfolyamatok kutatása és értelmezése lehetővé tette, hogy
megfigyeljük a kutatás három helyszínén a perifériális vidéki lokális társa¬
dalmak működését, a paraszti és a vidéki kisvárosi életforma jellemzőit,
illetve ezek a külső politikai és gazdasági hatásokra történő átalakulását.
A rendszerváltás hatásával kapcsolatban Valuch Tibor felhívja a figyel¬
münket a ’90-es években zajló nagymértékű jövedelemkülönbségek kiala¬
kulására. A falusias, vidéki térségekben, különösen az Alföldön, a Tiszántú¬
lon, Észak- és Északkelet-Magyarországon a folyamat alakulásában döntő
szerepet játszott, hogy a téeszek megszűnésével lényegében a helyi munka¬
vállalás, a foglalkoztatás feltételei romlottak le.? A vidék elszegényedését jól
tükrözik a város, elsősorban a főváros és a falvak jövedelemarányai közötti
hatalmas különbségek. 1995-ben a jövedelemkülönbség az 1962-es szintet
idézte, és a falvak népességének 10,490-a tartósan szegénynek minősült."
2 Az ethnic revival kifejezés további használatáról bővebben lásd Smith 1981: 8—25.
3 Valuch 2014: 112.
4 Valuch 2014: 114.