A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
ove
A hagyomány és a közösség fejezet a könyv alapját képező kutatás szintere¬
inek általános bemutatásával, valamint az itt élő és a kutatásba bevont
etnikai közösségek sajátosságainak, kulturális jellemvonásainak és hagyo¬
mányvilágának az általános jellemzésével foglalkozik.
A Nyirség és a Szatmari-siksag peremén elhelyezkedő három, határ menti,
hátrányos helyzetű, vegyes lakosságú perifériális lokális társadalom közös¬
ségfolyamatainak elemzése előtt a vizsgálati helyszínek bemutatását szol¬
gáló általános szempontok bevezetésére kerül sor." A tanulmányozott
települések egyik fő sajátossága az etnikai diverzitás, amely mindhárom
helyszínen a magyar, az oláh cigány és a romungró részközösségek együtt¬
élésének recens vizsgálatát tette lehetővé.
A kiválasztott helyszínek Nagyecsed, Nyírvasvári és Hodász telepü¬
lések etnogeográfiai tényezőinek ismerete nélkül a lokális társadalmi éle¬
tet, a helyi kultúrának az elmúlt évtizedekben bekövetkezett átalakulását
és az ennek alapját képező lokális közösségfolyamatokat nem lehet vizs¬
gálni. Jelen fejezetben a mai társadalmi viszonyok megértéséhez első lé¬
pésként a kiválasztott három település rövid, és az értelmezés szempont¬
jából fontos történeti jellemzőinek az összefoglalására is sor kerül.
A fejezet kiemelt témája a külső -— elsősorban a vidéki társadalmakat
érintő modernizációs — hatások eredményeként végbement hagyomány¬
vesztés folyamatának vizsgálata, melynek következményeként a kiválasz¬
A A választott kutatási színterek egyértelmű besorolása nehéz feladat. Földrajzi érte¬
lemben mindhárom település a Nyírség középtáj területén található. Más megkö¬
zelítésben a történeti Szatmár vármegye területén fekszenek. A Nyírség használata
esetében tekintetbe kell venni, hogy Nagyecsed éppen a tájhatáron helyezkedik el,
ezért a kérdés eldöntése nem egyértelmű. A szövegben, elismerve a kérdés körüli
bizonytalanságok jelentőségét, a Nyírség besorolás mellett döntöttem, mivel mind¬
három település lakosai ezzel a meghatározással azonosulnak.