Page 16 [16]
14 e BEVEZETÉS
ségfolyamat-vizsgálatoknak Magyarországon jelentős kortárs szakiro¬
dalma van.
A témára vonatkozóan az elmúlt években számos nagy hatású kutatás
született, többek között ki kell emelnünk a Kovács Éva vezetésével négy
határvidéki település átfogó elemzését," a Biczó Gábor és Kotics József által
vezetett, a szilágysági Tövishát kistáj északi vegyes lakosságú színterein
végzett etnikai együttélés vizsgálatokat." A kortárs lokális közösségfolya¬
matok elemzésének megkerülhetetlen kutatója Keményfi Róbert, aki két
Fekete-Körös-völgyi vegyes etnikumú — magyar és román népesség által
lakott - település vizsgálata során a kölcsönhatási folyamatokat, a jellem¬
vonások átadás-átvételének mechanizmusait tanulmányozta." Ugyancsak
fontosak a témában Pozsony Ferenc kutatásai, aki szintén az etnikai
együttélési helyzetek értelmezésével foglalkozott Zabolán — magyar, román
és cigány etnikai csoportokat vizsgált a polgárosodás és a modernizáció
kihívásaihoz való alkalmazkodási gyakorlatukat illetően.
A különböző helyszíneken végzett, részben közösségfolyamatokból
levezetett együttélés-vizsgálatok sorolt példáiból is kirajzolódik, hogy a
színterek etnoszociális és etnokulturális alapviszonyainak különbsége
rendkívül különböző együttélési gyakorlatokat eredményezett, amelyeket
egységes és általánosan érvényes modellel nem lehetséges leírni. Az azon¬
ban minden sorolt kutatás esetében általánosan megállapítható közös elem,
hogy a társadalmi makrofolyamatok hatása a lokális közösségek belső
együttélési viszonyaira negatív. A lokális társadalmak nem vagy csak rész¬
legesen képesek összehangolni saját szerves és a hosszútávú együttélés
eredményekért a helyi hagyomány formájában létrehozott működésviszo¬
nyaikat a külső makrokörnyezeti — gazdasági, kulturális és társadalmi —
hatásokkal. Ettől függetlenül a lokális társadalom mindig olyan , hely"
marad, ami jelenségeivel csak abban a kontextusban értelmezhető, amely¬
nek eredményekért létrejött.
5 Kovács (szerk.) 2013.
° Biczd-Kotics (szerk.) 2013. Az etnikai értelemben vett szokásbeli és életmódbeli ha¬
sonlóságokra, illetve különbségekre irányult kutatásuk, amely során egyrészt a fele¬
kezeti együttélés kölcsönhatásainak elemzésével, valamint a rendszerváltást követő¬
en újjáéledő hagyományos és családi gazdálkodás formáinak tanulmányozásával
foglalkoztak. Céljuk az volt, hogy hosszú távú együttélési folyamatokat tanulmányoz¬
zanak a recens kulturális és társadalmi közösségfolyamatok leírása érdekében.
7 Kemenyfi 1994.
§ Pozsony 2003.
° A téma elméleti behatárolása a lokális-glokális diskurzus területére vezet. A terem¬
tett lokalitás koncepciója Appadurai megközelítésében azt bizonyítja, hogy a tár¬