Page 249 [249]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ® 247 a négerek, csak itt cigányok vagy ukránok vannak. [!] Szerencsétleneknek, ha esik, ha fúj, 70 fok, mínusz 100 fok, akkor is benne kell lenni, mint régen a kávéültetvényeken a napszámosoknak [1/]."§? A kispaládi magyarok diskurzusában a , régi cigányok" kategóriájának normatív értelméhez hozzátartozott a romák társadalmi nyilvánosságtól való elzártságának, láthatatlanságának követelménye is."§? A , régi", , eredeti" romák a faluban a szegregált, periférikus terekben laktak, azaz a magyarok számára paradox módon, látványként csupán negativitásukban voltak megragadhatók, abban a mozzanatban, hogy , nincsenek a faluban", vagy hogy nem lehet tudni róluk , mit csinálnak, ott kint". Ezt a regulatív alapelvet, amelyet a roma-magyar etnikumközi együtteles egyik aspektusaként , láthatósági paktumnak" nevezhetnénk, tetten érhetjük az ukrajnai munkásokról való gondolkodásban is. A periférikus, de mégis a hatóságok által intenzíven ellenőrzött határ menti térséget (a , határ környékét") a külföldi idénymunkások általában veszélyzónaként érzékelik, ahol helyzeti bizonytalanságuk ellensúlyozása érdekében különféle csoportspecifikus magatartásmintákat alakítanak ki. A régió feldolgozóiparában munkát vállaló csatóerdői idénymunkások például az illegális munkavállalói státuszukból eredő kockázatokat tudatos , rejtőzködéssel", nyilvános térhasználatuk intenzív korlátozásával próbálják meg mérsékelni. Ennek érdekében akár napokig nem hagyják el azokat a fizikailag zárt tereket, amelyekben dolgoznak. (, Ott vót a szállás bent [az üzemben]. Tegyük fel, ha bent dolgoztunk, csak a csomagolóüzembe", akkor mi, ahogy bementünk, tegyük fel, hétfő reggel, és szombatig mikor jöttünk hazafele. . . kint nem jártunk, na, nem jártunk egyáltalán kint. Se vásárolni, se sehova, csak bent, bent, bent. B.S.: Amiatt nem hagyták el a szállást, mert nem volt munkavállalási engedélyük? Nem amiatt. .. Hanem mert nem akartuk, hogy minket lássanak, tudják, hogy mi ott vagyunk... Minket ott nem zavart senki, nyugalomba vótunk.""§") 582 B.36., magyar nő, Kispalád. 583 A falu belső, szimbolikusan felértékelt terét (,,a templom környékét", a , központot") a magyar lakosok egészen az 1990-es évek közepéig , védték" a roma beköltözéssel szemben. Jellemző eszköze volt ennek a törekvésnek az a mindmáig létező gyakorlat, hogy a magyar gazdák megvásárolták a közvetlen szomszédságukban lévő, megüresedő telkeket az elköltöző családoktól vagy azok leszármazottjaitól, megakadályozva ezzel, hogy ,cigányok kerüljenek" melléjük. A privát tér fokozott védelme eredményeként jelenleg több olyan kétfős háztartást találunk a településen, amelyhez kettő vagy akár annál több telek és ház is tartozik. , Mentek, árulták a házat... már meg is vót egyezve, hogy jön a cigány ide. Mondom apósomnak, hogy halljátok, ne engedjük már, hogy a cigány jöjjön ide, annyira egybe" van ez az udvar, kert, minden lépítvel, hát nézzük itt a cigányokot? Hát az ember nem fajgyűlölő vagy embergyűlölő... De akkor is: cigányt ne engedjünk ide! Na, mondom, apósom, mennyi pénzünk van? Mindenki... szedjük össze... 3 millió 7 százezerért megvettük. De nehogy a cigánynak add!" (B.37., magyar nő, Kispalád.) 584 B.38., magyar nő, Kispalád.
