Oldal 231 [231]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ® 229
1. Az északkelet-alföldi régióban a rendszerváltást követő gazdasági re¬
cesszió éveiben a népesség agrárszektorba való visszaáramlása volt az egyik
legtipikusabb túlélési stratégia. Ennek eredményeként elmélyültek, tartóssá
váltak a gazdasági különbségek a felső- és középrétegbe tartozó magyar,
valamint a mélyszegénységben élő roma családok között.
A kutatás idején a faluban 12 olyan magyar család élt, amelynek tagjai
a reprivatizäciöban szerzett, vagy berelt 20-150 ha közötti birtokterületen
gazdálkodtak. Ezek a családok a település mezőgazdaságilag hasznosítható
területének csaknem egészét (1060 ha) birtokolták. A falu összterülete 1673,5
ha, ebböl erdö 221,5 ha, 378,9 ha legelő, 1060 ha szántó, 8,6 ha gyümölcsös,
4,4 ha kert, 0,16 ha sz616.5 A településen élő roma népesség azonban ki¬
maradt a rendszerváltás utáni földprivatizációs folyamatból. Így a kispaládi
roma családok többségének tulajdonában lényegében a háztelkeken kívül
nincs mezőgazdasági termelést vagy nagyobb volumenű kertgazdálkodást
lehetővé tevő földterület.
A mezőgazdasági termelésből élő magyar csalädok - a föfoglalkozban vegzett
agrártermelelés mellett — saját háztartásaik bevételeit számos egyéb, üzemen
kívüli stratégiával (másodfoglalkozás, üzletelés, kereskedés stb.) egészítik ki.
Az utóbbi tíz évben a faluban található háztartások gazdasági pluriaktivitá¬
sában, vegyes jövedelemszerkezetében kitüntetett szerepet töltött be a pia¬
corientált kertészkedés: az , ugorkázás" vagy , ugorkacsinálás" tevékenysége.
A településen 2009-ben a magyar családok között 9 olyan háztartás volt,
amelynek tagjai 1000 méternél hosszabb, 3500 méternél rövidebb uborkaül¬
tetvényen végeztek termelést; további négy család pedig a helyben megtermelt
zöldség felvásárlásával és értékesítésével foglalkozott. Az agrár- és kertgaz¬
dálkodásból élő magyar lakosság megnövekedő munkaerőigényét jelenleg a
határ túloldaláról érkező, főként illegális ukrajnai munkavállalókra építi.
Ennek legfőbb oka, hogy a helybeli romák jelentős része a 2000-es évektől
maga is fokozatosan bekapcsolódott az uborkatermesztésbe, azaz autonóm
kertgazdaságokat alapított. A felvásárlás, az értékesítés és a hitelfelvétel
fokozatos intézményesülésével több, korábban idény- és napszámosmunkából
élő roma család hagyta el a helyi informális munkaerőpiacot, s adta át a
helyét a külföldi munkavállalók különféle csoportjainak. (A cigányok közül
, már nagyon sok napszámba nem megyen, mert azt lenézőnek tartják".)
A magyar agrárnépesség — mentalitása, életvezetési stratégiái, értékrendje,
normái, fogyasztási preferenciái alapján — két karakteresebb társadalmi réteget
alkot. Az egyik — a részletek figyelembevétele nélkül — a családi üzemszer¬
vezetet alapító idősebb korcsoport; az ide sorolható családok gazdasági men¬
talitására elsősorban a tradicionálisabb (paraszti) minták követése jellemző.
A másik az a fiatalabb generáció, amelynek gazdasági viselkedését már nem
a hagyománytapasztalat, a szokásjogok, hanem sokkal inkább egyfajta (mo¬
556 Körzeti Földhivatal 2014.