OCR
148 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK rendszer működését: ellentmondott az uralkodó ideológiának, az informalitás intézményein keresztül folyamatosan aláásta a központi államhatalom legitimitását és eredményességét. A kolhoz szervezeti hierarchiájában alacsonyabb pozíciókat betöltő, kiszolgáltatottabb társadalmi cselekvők (a , kolhozparasztok", a , munkások", a,nép”, az ,egyszerti kolhozistak”) körében ezek a támogató és normasértő cselekvések (besúgás, feljelentés, túlteljesítés vagy épp ellenkezőleg: lopás, szándékos károkozás, munkafegyelem megsértése, színlelt munkavégzés, hanyag munkavégzés, munkahelyi hiányzás) szintén jellemző szokásgyakorlatok voltak. Az érintett társadalmi csoportok számára ezek a technikák lehetővé tették a gazdasági javak informális redisztribúcióját és a magántulajdonhoz való jog szimbolikus kifejezését. Az államhatalom, illetve az azt képviselő helyi bürokratikus-gazdasági elit ezeket a stratégiákat nagyon gyakran a kolhozalkalmazottak egyéni anyagi és humán erőforrásának csökkentésével (a dolgozók pénztőkéjének, munkaerejének kisajátításával) próbálta mérsékelni és ellehetetleníteni. Ennek érdekében különféle szankciókkal (fizetés-, munkanap-, százalék- és pótdíjlevonással, a dolgozók munkakörülményeinek és pénzkereseti lehetőségeinek megnehezítésével: fizetett szabadság megtagadásával, alacsonyabb munkára történő átvezetésével, elbocsátással) és bizonyos jutalmazási technikákkal időről időre , megvédte", illetve szimbolikusan visszaállította az új (, szovjet") tulajdon- és birtokjogi viszonyokat.