Page 113 [113]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT ® 111 Az utóbbiaknál jóval súlyosabb büntetésnek számított az átmeneti (1 héttől akár 12 hónapig terjedő) vagy végleges elbocsátás, valamint az alacsony presztízsű és bérű munkakörökbe történtő áthelyezés, lefokozás módszere. A vizsgált időszakban e két fegyelmezési eljárás együttes aránya elérte a 7,690ot. Azonban mindkettő csupán az 1960-as évek második felétől vált igazán bevetté, amikor — az iparosítással és a továbbtanulási lehetőségek kiszélesedésével — a paraszti munka tovább veszített korábbi presztízséből, illetve a tradicionális gazdasági tevékenységek nagy része a szakképzetlen fizikai munka státusába került."? A hetvenes évek elejétől a kollektív termelésben munkát vállaló fiatalok között folyamatosan nőtt azoknak a száma, akik az agrárszektor elhagyására törekedtek, és a technológiailag fejlődő, illetve gazdasági előnyökkel járó munkakörökben próbáltak elhelyezkedni. , Még az öregek azért csak elkapáltak azon a forró, égető napon, de a fiatalság, azért tudod, már a könnyebb munkára, a tisztább munkára húzódott. Akkor azok az öregek hulltak kifele, ezek a fiatalságok nem akartak a mezőre menni, mind húzódott inkább, amékbe vót egy kis munkaakarat, a gyárakba összevissza. Mék hova. Meg ugyi a 60-as évekbe a gépesítés is megkezdődött a mezőkön, akkor már nem is kellett annyi munkaerő, előtte hetekig, hónapokig ültettük a dohánypalántokot elfele. Kézzel. Mikor felállottunk, majdnem feldültünk. Hát akkor még lyány vótam, meg fiatalasszony. Hát most? Utána már elültette a gép..." A településen készített interjúk szerint a hatvanas évek végétől vonzóbb szektornak -— ,jó helynek", ,könnyebb munkának" -— számított: a gyári (üzemi) munka, az ipari segédmunka lépítőbrigád), a műszaki (traktorista, gépjárművezető), valamint az adminisztratív (irodai) munkakörök (lásd 5—7. kép). Ezzel szemben , rosszabb helynek" tartották a hagyományos agrártermelői (pl. a kapásbrigád, a kertészeti brigád, az állatgondozó és a növényvédő brigádok által végzett) tevékenységek többségét (8., 9, kép). A falusi lakosság üzemi (ipari) munkássá válásával — az órára és percre szabályozott munkaés pihenőidő; a kezdetben hat-, később ötnapos munkarendre való áttérés; a gyáron belüli biztonsági és termeléstechnológiai előírások; az üzem által biztosított étkezési, tisztálkodási és egyéb lehetőségek?" révén — minőségileg változtak a kolhozalkalmazottak munkafeltételei. Mindez ugyanakkor együtt járt a jobb és modernebb körülmények között dolgozó alkalmazottak munkamentalitásának radikálisan átalakulásával is. A csatóerdői , Béke" Kolhoz egyik gyáripari munkása szerint: 272 Asztalos 1997: 33. 273 B.15., magyar nő, Csatóerdő. 274 Laki 2021: 74.
