INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT " 103
határában felállított kőkeresztet, amit a katolikus többségű település lakos¬
sága sikeresen megakadályozott:
A régi világba is úgy vót, hogy minden faluba a végin vót egy kereszt...
és akkor Mikószeg és Darnó külön vót, csak egy ház vót ott, egy zsidóé.
A zsidó embert nem bántotta a kereszt soha, megengedte, hogy a kereszt
ott maradjon, mert már ott vót. Behív éngem Bara meg a pártitkár, hogy
a keresztet és a rajta lévő szobrot el kell onnan tüntetni. De ez már a ne¬
gyedik vagy ötödik kísérlet vót. Mondom, nézzenek ide, az a zsidó ember,
aki gyűlöli a kereszténységet, ha az megtűrte, én személyesen nem veszem
le. Nem mondja azt neked senki — mondja Bara —, hogy te vedd le, öntsd
meg Ibetonozd lel Mikószegen a régi temetőbe a helyit, válaszd ki, rendezz
oda kránt [markolögepet]. Te esetleg embereket állíts oda, mennyi ember
kell neked oda felakasztani a kötelet, meg így meg úgy? Hát mondom kell
oda... oda tettem 6 embert, de én szóltam hamar a darnói presbitereknek,
mondom hónap reggel ez fog történni [...]. Mondom én személyesen távol
fogok állni, én hozzá nem nyúlok. Erre a pártitkár kirendelt 6 milicistát, a
helybeliek is itt vótak. A milicisták leállították a forgalmat innen-onnan,
nem lehetett elmenni sehova. Na, rá kell tenni a kötelet. Erre négy vagy öt
ember baltával... Hát mit csináljunk? A pártitkár oda ugrik: Leninnek rá
tudta tenni a kötelet a nyakára, azt mondja, a keresztre meg nem akassza
rá a kötelet? Mondom nem fogom ráakasztani. A lényeg, nem vettük le,
széjjelszéledtek. Mondta ű a milicistáknak is, hogy menjen fel valaki,
senki, egy ember se. Mondta, hogy nálatok itt pisztoly van, a hat embert
fogjátok meg, vigyétek el onnan. De nem csináltak semmit. Elvonultak.
Azóta is ott van a kereszt."???
Az út mentén található kegyhely és feszület mint a faluközösség szakrális
identitását kifejező jelkép védelmezése egyfelől a helyi lakosság ellen irányuló
szimbolikus erőszak megfékezését, másfelől a hivatalos ateista világnézet és
állami identitáspolitika nyilvános tagadását juttatta érvényre.
A lokális társadalomban az államhatalommal, illetve az azt képviselő hi¬
vatalos személyekkel szemben tanúsított ellenséges magatartásnak azonban
nem csupán - a fentiekhez hasonló -— absztrakt formái léteztek. Arra is volt
példa, hogy a szűk vezetőségi elit (la kolhozelnök, elnökhelyettes, párttitkár)
hatalmi túlkapásait a lakosság esetenként a verbális vagy akár a fizikai
erőszak eszközeivel fékezte meg:
, Vót olyan parasztember, aki azt mondta az elnöknek, hogy a beledet villával
hányjuk át... és akkor abbahagyta az uralkodást."?5? , Paládrul száműzték
252 B.4., magyar férfi, Bodnya.
253 B.11., magyar férfi, Csatóerdő.