Page 93 [93]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT ® 91 vezetőségi jegyzőkönyvei, valamint a korszakról szóló (utólagos) narratív elbeszélések segítségével alkothatunk hozzávetőleges képet. A kolhoz vezetőségi gyűléseinek 1961 és 1971 között keletkezett irattermése alapján a helyi adminisztratív-bürokratikus elit, a gazdaság mindennapi működésével kapcsolatos kérdések mellett, összesen 244 (93,5960) fegyelmi és 17 (6,599) jutalmazási ügyet tárgyalt. Ennek keretében hozzávetőleg 566 kolhozmunkás megbüntetésére és legkevesebb 98 személy megjutalmazására, anyagi vagy erkölcsi jellegű elismerésére került sor. A kolhoz alkalmazottai által elkövetett szabálysértéseket az adminisztratív-gazdasági elit hivatalos diskurzusa négy nagyobb típusba: , lopás", , munkafegyelem megsértése", , rossz minőségű munka", , hanyagság" kategóriájába sorolta. Ezeken kívül — a történeti adatok rendszerezésének és elemzésének megkönnyítése érdekében — be kellett vezetnünk egy további, összefoglaló értelmű (, egyéb") kategóriát is, amely kisebb léptékű, de meglehetősen gyakori cselekvéstípusokat foglal magába. Ilyen például a szándékos vagy önkéntelen , károkozás", a , mulasztás", valamint a , figyelmetlen munkavégzés" eseti megnyilvánulása is. Az adatok azt mutatják, hogy a kolhoz alkalmazottai körében 1961 és 1971 között az állami vagyon eltulajdonítása, vagyis a munkahelyi lopások gyakorlata volt a legelterjedtebb gazdasági stratégia. Ez az összes szabálysértés több mint felét, mintegy 55,696-át tette ki (lásd 5. ábra). A második legelterjedtebb cselekvéstípus a munkahelyi kihágások (károkozás, mulasztás, figyelmetlen munkavégzés) technikája volt, amely az esetek 20,296-ában fordult elő. Jóllehet az 1950-es évek végétől a termelési folyamatok és a gépi eszközök technikai modernizációja (la nagyobb teljesítményű traktorok, tehergépkocsik, kombájnok megjelenése, új típusú növényvédő és talajjavító eljárások bevezetése) nagy ütemben haladt előre, az új eszközök többsége azonban olyan specifikus ismereteket igényelt, amelynek az alkalmazottak többsége — kezdetben legalábbis — nem volt birtokában. Ennek, valamint a kollektív tulajdonhoz való negatív viszonynak döntő szerepe volt abban, hogy a csatóerdői kolhozban nagy számban fordultak elő magával a munkavégzéssel kapcsolatos szabálysértések. A vizsgált időszakban a munkafegyelem megsértésével (balesetvédelmi szabályok semmibevétele, a gépek, eszközök túlterhelése és eltörése, ittas munkavégzés, a brigadéros utasításainak megszegése) kapcsolatos ügyek elérték a 13,599-ot. A rosszul vagy hanyagul elvégzett tevékenységek (pl. a szakszerűtlen szántással, vetéssel, gondatlan állattartással összefüggésben indított eljárások) együttes aránya a szabálysértő cselekvések valamivel több mint tíz százalékát tették ki.
