Page 93 [93]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT ® 91
vezetőségi jegyzőkönyvei, valamint a korszakról szóló (utólagos) narratív
elbeszélések segítségével alkothatunk hozzávetőleges képet.
A kolhoz vezetőségi gyűléseinek 1961 és 1971 között keletkezett iratter¬
mése alapján a helyi adminisztratív-bürokratikus elit, a gazdaság mindennapi
működésével kapcsolatos kérdések mellett, összesen 244 (93,5960) fegyelmi
és 17 (6,599) jutalmazási ügyet tárgyalt. Ennek keretében hozzávetőleg 566
kolhozmunkás megbüntetésére és legkevesebb 98 személy megjutalmazására,
anyagi vagy erkölcsi jellegű elismerésére került sor.
A kolhoz alkalmazottai által elkövetett szabálysértéseket az adminisztra¬
tív-gazdasági elit hivatalos diskurzusa négy nagyobb típusba: , lopás", , mun¬
kafegyelem megsértése", , rossz minőségű munka", , hanyagság" kategóriájába
sorolta. Ezeken kívül — a történeti adatok rendszerezésének és elemzésének
megkönnyítése érdekében — be kellett vezetnünk egy további, összefoglaló
értelmű (, egyéb") kategóriát is, amely kisebb léptékű, de meglehetősen gyakori
cselekvéstípusokat foglal magába. Ilyen például a szándékos vagy önkéntelen
, károkozás", a , mulasztás", valamint a , figyelmetlen munkavégzés" eseti
megnyilvánulása is.
Az adatok azt mutatják, hogy a kolhoz alkalmazottai körében 1961 és
1971 között az állami vagyon eltulajdonítása, vagyis a munkahelyi lopások
gyakorlata volt a legelterjedtebb gazdasági stratégia. Ez az összes szabálysértés
több mint felét, mintegy 55,696-át tette ki (lásd 5. ábra). A második legel¬
terjedtebb cselekvéstípus a munkahelyi kihágások (károkozás, mulasztás,
figyelmetlen munkavégzés) technikája volt, amely az esetek 20,296-ában
fordult elő. Jóllehet az 1950-es évek végétől a termelési folyamatok és a gépi
eszközök technikai modernizációja (la nagyobb teljesítményű traktorok, te¬
hergépkocsik, kombájnok megjelenése, új típusú növényvédő és talajjavító
eljárások bevezetése) nagy ütemben haladt előre, az új eszközök többsége
azonban olyan specifikus ismereteket igényelt, amelynek az alkalmazottak
többsége — kezdetben legalábbis — nem volt birtokában. Ennek, valamint a
kollektív tulajdonhoz való negatív viszonynak döntő szerepe volt abban, hogy
a csatóerdői kolhozban nagy számban fordultak elő magával a munkavégzéssel
kapcsolatos szabálysértések.
A vizsgált időszakban a munkafegyelem megsértésével (balesetvédelmi
szabályok semmibevétele, a gépek, eszközök túlterhelése és eltörése, ittas
munkavégzés, a brigadéros utasításainak megszegése) kapcsolatos ügyek
elérték a 13,599-ot. A rosszul vagy hanyagul elvégzett tevékenységek (pl. a
szakszerűtlen szántással, vetéssel, gondatlan állattartással összefüggésben
indított eljárások) együttes aránya a szabálysértő cselekvések valamivel több
mint tíz százalékát tették ki.