Oldal 91 [91]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT " 89 vezetőségi tagok erkölcsi felelősségét és mulasztását hangsúlyozta, miközben arra emlékeztetett, hogy , mi, a vezetőségi tagok határozatot fogadtunk el arról, hogy a kisebb lopásokért is szigorúan büntetni fogunk. Minden határozatnál jelen volt B. Ferenc elvtárs is, és most éppen B. Ferenc elvtárs mint vezetőség tag az, aki maga is részt vett a Ikolhozvagyon] szétárulásában." Ezért valamennyi résztvevő szigorú megbüntetését javasolta: ,,. . minden személynek a többletsúly után felszámolni 5 rubelt. Megvonni a pótfizetést és befizetni utánna pótfizetésként 1,50 kopeket kg-ként, és a többletsúlyért 2 rubelt kg-ként. B. Ferenc elvtársat elbocsátani a munkából és megfosztani a vezetőségi tagságától. Ajánlani a kolhoz általános közgyűlésének, hogy L. János elvtársat mentsék fel az ellenőrző bizottságban betöltött pozíciójából."?! A kolhozvezetőségi elit körében kialakult korábbi informális gyakorlatok továbbélését támasztják alá a korszakra vonatkozó visszaemlékezések, hétköznapi történeti elbeszélések is. Az egyik alkalmazott szerint az 1970-es években annak érdekében, hogy a kollektív gazdaság , teljesíteni tudja a tervet, a kolhozelnök minden vápát, árterületet, zónát bevettetett a falu határában, aminek nem volt nyoma a papírokon, amit titkoltak"."" Az 1981-es adatok alapján a kolhozban összesen 5033 db szarvasmarhát tartottak, amelynek mintegy háromnegyede (3633 db) növendék és hízóállat, kisebb hányada (1200 db) fejőstehén volt.? Az állatfarmokon dolgozó munkásokkal készített interjúk alapján ezeknek a húsjószágokként nyilvántartott állatoknak egy jelentős része tejelő jószág, tehén volt, amit papíron , elrejtettek" az állami nyilvántartás elől. Ennek segítségével az adott évben összesen 37 407 mázsa, azaz tehenenként 31,17 mázsa tejet termelt a kolhoz, ami 39,7%-kal haladta meg a másfél évtizeddel korábbi jószágonkénti éves tejhozamot.??! A kolhoz közgazdásza szerint az állattenyésztés területén, ahol — az alacsony állami felvásárlási árak, a gépesítés hiánya, a magas ráfordítási költségek miatt — a termelés évtizedeken keresztül veszteséges volt, az adatok meghamisítása, kijavítása, kozmetikázása egészen a rendszerváltás időpontjáig következetesen alkalmazott módszer maradt: , Az állattenyésztésben csak a juhtenyésztés hozta be a pénzt, de a többi ráfizetéses vót. Csak azt nem mutatták ki. Mert úgy csináltuk, hogy mikor zártuk lefele az évet, a költségeket ráraktuk a konzervgyárra, az bírta, érted... És a farmokrul is levettük a kiadásokat, akkor úgy jött ki, úgy tudtuk kihozni jövedelmezőnek. Egyszóval a költségeket, amikor rámen218 NKHLR 1965a: 3. 219 B.9, magyar férfi, Csatóerdő. 220 NKHLR 1980: 17. 21 A kolhozban 1965-ben összesen 2132 szarvasmarha volt. Az állományból 610 fejőstehén volt, amely az adott évben 183 610 mázsa, azaz tehenenként 22,3 mázsa tejet állított elő. (NKHLR 1967: 18-20.)
