Oldal 91 [91]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT " 89
vezetőségi tagok erkölcsi felelősségét és mulasztását hangsúlyozta, miközben
arra emlékeztetett, hogy , mi, a vezetőségi tagok határozatot fogadtunk el
arról, hogy a kisebb lopásokért is szigorúan büntetni fogunk. Minden hatá¬
rozatnál jelen volt B. Ferenc elvtárs is, és most éppen B. Ferenc elvtárs mint
vezetőség tag az, aki maga is részt vett a Ikolhozvagyon] szétárulásában."
Ezért valamennyi résztvevő szigorú megbüntetését javasolta: ,,. . minden
személynek a többletsúly után felszámolni 5 rubelt. Megvonni a pótfizetést
és befizetni utánna pótfizetésként 1,50 kopeket kg-ként, és a többletsúlyért
2 rubelt kg-ként. B. Ferenc elvtársat elbocsátani a munkából és megfosztani
a vezetőségi tagságától. Ajánlani a kolhoz általános közgyűlésének, hogy L.
János elvtársat mentsék fel az ellenőrző bizottságban betöltött pozíciójából."?!
A kolhozvezetőségi elit körében kialakult korábbi informális gyakorlatok
továbbélését támasztják alá a korszakra vonatkozó visszaemlékezések, hét¬
köznapi történeti elbeszélések is. Az egyik alkalmazott szerint az 1970-es
években annak érdekében, hogy a kollektív gazdaság , teljesíteni tudja a tervet,
a kolhozelnök minden vápát, árterületet, zónát bevettetett a falu határában,
aminek nem volt nyoma a papírokon, amit titkoltak"."" Az 1981-es adatok
alapján a kolhozban összesen 5033 db szarvasmarhát tartottak, amelynek
mintegy háromnegyede (3633 db) növendék és hízóállat, kisebb hányada
(1200 db) fejőstehén volt.? Az állatfarmokon dolgozó munkásokkal készített
interjúk alapján ezeknek a húsjószágokként nyilvántartott állatoknak egy
jelentős része tejelő jószág, tehén volt, amit papíron , elrejtettek" az állami
nyilvántartás elől. Ennek segítségével az adott évben összesen 37 407 mázsa,
azaz tehenenként 31,17 mázsa tejet termelt a kolhoz, ami 39,7%-kal haladta
meg a másfél évtizeddel korábbi jószágonkénti éves tejhozamot.??! A kolhoz
közgazdásza szerint az állattenyésztés területén, ahol — az alacsony állami
felvásárlási árak, a gépesítés hiánya, a magas ráfordítási költségek miatt — a
termelés évtizedeken keresztül veszteséges volt, az adatok meghamisítása,
kijavítása, kozmetikázása egészen a rendszerváltás időpontjáig következetesen
alkalmazott módszer maradt:
, Az állattenyésztésben csak a juhtenyésztés hozta be a pénzt, de a többi
ráfizetéses vót. Csak azt nem mutatták ki. Mert úgy csináltuk, hogy mi¬
kor zártuk lefele az évet, a költségeket ráraktuk a konzervgyárra, az bírta,
érted... És a farmokrul is levettük a kiadásokat, akkor úgy jött ki, úgy
tudtuk kihozni jövedelmezőnek. Egyszóval a költségeket, amikor rámen¬
218 NKHLR 1965a: 3.
219 B.9, magyar férfi, Csatóerdő.
220 NKHLR 1980: 17.
21 A kolhozban 1965-ben összesen 2132 szarvasmarha volt. Az állományból 610 fejőstehén
volt, amely az adott évben 183 610 mázsa, azaz tehenenként 22,3 mázsa tejet állított elő.
(NKHLR 1967: 18-20.)