Oldal 86 [86]
OCR
84 ® INFORMÁLIS GYAKORLATOK 208 Yo, 20% Az „MTSZ” egy orosz nyelvü kifejezesböl — „Manmnno-Tpakropuaa cranııma” (= MTC), magyarul: , Gép- és traktorállomás") — származó betűszó, amely az agrártermeléshez 210 szükséges erőgépek, technikai eszközök centralizált, körzetesített és irányított elosztását végző állami vállalatok, illetve az azokból szervezett országos intézményi hálózat elnevezéséül szolgált. Az első MTSz-ket a Szovjetunióban az 1920-as évek végén hozták létre azzal a céllal, hogy a kolhozok és szovhozok gazdasági terveinek megvalósításához bizonyos gépi szolgáltatásokat nyújtsanak la gépi munkát, a traktorok, kombájnok, gépkocsik és egyéb technikai eszközök karbantartását elvégezzék, továbbá azok üzemeltetéséhez megfelelő számú és felkészültségű személyzetet: javítómunkásokat, sofőröket, karbantartókat, mérnököket biztosítsanak). A gépállomásokat az új, 1958-as agrárreform keretében átszervezték, aminek a tartalmát két dokumentum (,,A kolhozrendszer továbbfejlesztéséről és a gép- és traktorállomások átszervezéséről" című 1958. március 31-én elfogadott törvény, valamint az SZKP KB és az Szovjetunió Minisztertanácsának 1958. április 18-án közösen kiadott rendelete) szabályozta. Viktor Tomilin agrártörténész szerint ugyanakkor ennek a gazdasági modellváltásnak — az esemény korabeli szovjet médiareprezentációjával szemben - a vidéki kolhozban sok esetben nem kizárólag csak pozitív hatása volt. A veszteséges (, gyenge") vidéki kollektív gazdaságok összevonása miatt nemritkán a korábban eredményes (, erős") gazdaságok is összeomlottak, bankcsődöt jelentettek. Az állami gépállomások megszüntetése pedig gyakran olyan új kihívások és feladatok elé állította az újjászervezett üzemek vezetőit (pl. az új gépek, szerszámok üzemeltetése, karbantartása, javítása, az üzemanyagok szállítása és tárolása, a gépkezelők javadalmazása, étkezésük, pihenésük megoldása ), amelyekre azok — kezdetben legalábbis — egyáltalán nem voltak felkészülve. (Tomilin 2022.) 1965 szeptemberében Koszigin új gazdaságpolitikai reformkísérletet indított el, amely a gazdaság központilag tervezett rendszerétől a decentralizáció, vagy ha úgy tetszik, a piacszocializmus irányába történő elmozdulásként értékelhető. (Krausz 2008: 152.)
