Oldal 86 [86]
84
® INFORMÁLIS GYAKORLATOK
208 Yo,
20% Az „MTSZ” egy orosz nyelvü kifejezesböl — „Manmnno-Tpakropuaa cranııma” (= MTC),
magyarul: , Gép- és traktorállomás") — származó betűszó, amely az agrártermeléshez
210
szükséges erőgépek, technikai eszközök centralizált, körzetesített és irányított elosztá¬
sát végző állami vállalatok, illetve az azokból szervezett országos intézményi hálózat
elnevezéséül szolgált. Az első MTSz-ket a Szovjetunióban az 1920-as évek végén hozták
létre azzal a céllal, hogy a kolhozok és szovhozok gazdasági terveinek megvalósításához
bizonyos gépi szolgáltatásokat nyújtsanak la gépi munkát, a traktorok, kombájnok,
gépkocsik és egyéb technikai eszközök karbantartását elvégezzék, továbbá azok üzemel¬
tetéséhez megfelelő számú és felkészültségű személyzetet: javítómunkásokat, sofőröket,
karbantartókat, mérnököket biztosítsanak). A gépállomásokat az új, 1958-as agrárre¬
form keretében átszervezték, aminek a tartalmát két dokumentum (,,A kolhozrendszer
továbbfejlesztéséről és a gép- és traktorállomások átszervezéséről" című 1958. március
31-én elfogadott törvény, valamint az SZKP KB és az Szovjetunió Minisztertanácsának
1958. április 18-án közösen kiadott rendelete) szabályozta. Viktor Tomilin agrártörténész
szerint ugyanakkor ennek a gazdasági modellváltásnak — az esemény korabeli szovjet
médiareprezentációjával szemben - a vidéki kolhozban sok esetben nem kizárólag csak
pozitív hatása volt. A veszteséges (, gyenge") vidéki kollektív gazdaságok összevonása mi¬
att nemritkán a korábban eredményes (, erős") gazdaságok is összeomlottak, bankcsődöt
jelentettek. Az állami gépállomások megszüntetése pedig gyakran olyan új kihívások
és feladatok elé állította az újjászervezett üzemek vezetőit (pl. az új gépek, szerszámok
üzemeltetése, karbantartása, javítása, az üzemanyagok szállítása és tárolása, a gépke¬
zelők javadalmazása, étkezésük, pihenésük megoldása ), amelyekre azok — kezdetben
legalábbis — egyáltalán nem voltak felkészülve. (Tomilin 2022.)
1965 szeptemberében Koszigin új gazdaságpolitikai reformkísérletet indított el, amely
a gazdaság központilag tervezett rendszerétől a decentralizáció, vagy ha úgy tetszik, a
piacszocializmus irányába történő elmozdulásként értékelhető. (Krausz 2008: 152.)