Seite 81 [81]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT " 79
tette, hogy a Hruscsov által meghirdetett hétéves gazdasági terv hangzatos
ígéretei — a , felül"-ről kijelölt, ugrásszerű mezőgazdasági fejlődés — valójában
megvalósíthatatlan, a kezdetben felmutatott sikerek pedig valójában megté¬
vesztésen, illetve különféle hazugságokon alapultak.
Mindazonáltal a , Rjazany-ügy" hatására Hruscsov nagyon szigorú bün¬
tetőjogi és közigazgatási szankciókat rendelt el. Az USZSZR Legfelsőbb
Tanácsának elnöksége 1961 május 24-én elfogadta , A csalás és egyéb ha¬
misítások felelősségéről a tervteljesítéssel kapcsolatos elszámolásokban"
nevű rendeletet, amely a tervcsalást bűncselekményként (, nemzetgazdasági
károkat okozó államellenes tevékenység"-ként) határozta meg, és az ilyen
típusú cselekvéseket három évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálta.
Az olyan hivatali visszaélés körébe tartozó jelenségeknél, mint amilyenek
például a nyilvántartás meghamisításával járó sikkasztás vagy az állami
vagyont érintő, nagyobb értékű lopások voltak, az új szabályok vagyonel¬
kobzást, illetve kivételesen súlyos esetekben halálbüntetés kiszabását írták
elő." Ezzel egy időben széles körű vizsgálat indult el számos más régióban
és köztársaságban is az alacsonyabb hivatali szinteken (köztük a vidéki kol¬
hozokban &s szovhozokban). Ezek alkalmával súlyos visszaéléseket tártak
fel mind az agrär-, mind pedig az ipari termeles területen.?”
párt hivatalos lapjában, a Pravdában is. Az első évben a megye gazdasági eredményeiről,
a hússzállítások hatalmas mértékű növekedéséről szóló híradások bejárták a szovjet
sajtót, amit a korabeli propaganda csak , rjazanyi csoda"-ként emlegetett. 1960 elejére
azonban kiderült, hogy csoda valójában nem történt. Az utólagos vizsgálatok megálla¬
pították, hogy a gazdasági terv teljesítése érdekében a terület állatállományát — köztük
a tenyészállatokat: a teheneket, a sertéseket és lovakat is — levágták, a lakosság saját
tulajdonában/háztartásában található tenyészállatokat begyűjtötték, illetve az állam
nevében , ideiglenesen" kisajátították. Ennek segítségével formálisan mintegy 60 ezer
tonna húst tudtak , termelni" az államnak. A további 40 ezer tonna húst a szomszédos
régiókban vásárolták össze. A fennmaradó 50 ezer tonnát pedig az állatok többszöri
nyilvántartásba vételével és egyéb módszerekkel érték el (Khlevniuk 2011]. Ezeknek az
illegális gyakorlatoknak a hatására Rjazany tartomány állami/kollektív gazdaságainak
többsége 1960 őszére csődközeli helyzetbe került, s mivel a kolhozok nem tudtak az
alkalmazottaknak fizetni, sokan megtagadták a munkát. A botrány kirobbanása után a
terület gazdasági tervvállalásaiért felelős első titkár, Alekszej Larionov agyonlőtte magát,
és kezdetét vette a megye - és a sok más, a kampányban érintett és gazdasági krízisbe
került régió — vezető tisztviselőinek a leváltása, felelősségre vonása. Az eset Hruscsovnak
nem csupán hatalmas presztízsveszteséget okozott, de jelentős mértékben hozzájárult
1964 októberében bekövetkező politikai bukásához is (Harrison, 2011: 46.; az ügyről
ätfogöan ir: Khlevniuk 2011).
Khlevniuk 2011: 79.; Schwartz 1981: 283.
Schwartz 1981: 284.
Khlevniuk adatai szerint az OSZSZSZK ügyészi szervei 1961-ben 1113 tervcsalással
kapcsolatos ügyet tekintettek át, amelyből 724 esetben indítottak büntetőeljárást. (Ezek
közül 91-et az 1961. május 24-i Legfelsőbb Tanácsa által kiadott rendeletet követően.)
A vádlottak zömét gazdálkodó szervezetek vezetői tették ki. 1961 első felében a bíróság elé
terjesztett ügyekben 35 kolhozelnök, 15 szovhozigazgató, 28 szállítmányozó szervezet, 23
ipari vállalkozás, 18 fogyasztói szervezet vezetője, illetve 13 építőipari és munkafelügyelői
20
o
20
20
>