Page 80 [80]
OCR
78 § INFORMÁLIS GYAKORLATOK A korszak emlékezetének egyik visszatérő, konszenzusos eleme továbbá az is, hogy a szovjet állam helyi intézményeit vezető káderek korrupt hozzáállása - a lokális társadalom nézőpontjából — egyszersmind legitimálta a kollektív gazdaságban dolgozó egyszerű munkások, kolhozparasztok törvénysértéstő (,, államellenes") magatartását, illegális tevékenységét is: „Az ország egyhelybe topogott, érted, de akkor is egyes réteg nagyon jól élt a kolhozba, és akkor a vezetőség elnéző vót, és a többi is kezdett csípni. Te is loptál? Lopok én is!"196 , Amikor Sz. J. vezette a kolhozt, a hatalom nem vót igazi hatalom. Ott megvót engedve minden. Loptak nagyon az emberek. Amennyit akartak."97 Ezt a vélekedést igazolják — a retrospektív interjúk mellett — a korabeli források is. Az államot képviselő helyi elitnek a tervmutatók (látszólagos) megvalósítása érdekében, illetve az elégtelen állami források, alacsony fizetések és újraosztási problémák miatt bizonyos mértékig szemet kellett hunynia a kolhozmunkások informális túlélési stratégiái felett. Az egyik csatóerdői asszony 1960 januárjában, a helyi kolhozon belüli viszonyokat jellemezve, a következőket írta külföldön élő fiának, aki Kárpátaljáról — 1944 augusztusában, azaz a Vörös Hadsereg bevonulása és a régió Szovjetunióhoz csatolása előtt — Magyarországra menekült: , Nálunk [Csatóerdőn] most van a beszámoló [a kolhoz zárszámadó közgyülese], ide csatoltäk Miköszeget, Darnöt is, nagy port vert fel. Sz. J. [a kolhozelnök] oda van nyaralni mär egy hónapja, ő az egésznek az elnöke. 8 rubel, 1 kg buza, 1 kg málé volt a fizetés, de mindenkinek jól van, még nagy menyus [sic!] is két disznót ölt. Lopni lehetett és mindenki boldogult." A termelési adatok meghamisítása mint a szovjet tervgazdálkodás egyik rendszerjellemzője — amint az köztudott - a Szovjetunió más régióiban is a tényleges mezőgazdasági termelés drasztikus visszaeséséhez vezetett. Ezt bizonyította az egyik, országos nyilvánosságot kapott korabeli eset is. Az 1961 januárjában kirobbant ún. , Rjazany-ügy", illetve az ekként elhíresült mezőgazdasági tervcsalási (hústermelési) botrány," amely egyértelművé 196 To. (Kiemelés — B. S.) 197 B.8., magyar férfi, Csatóerdő. 198 H. I. levele K. F.-nek, 1960 januárja (Ifj. Kiss Ferenc magántulajdona]. 19 Rjazany (Paz3ans) Moszkvától mintegy 180 km-re, délkeletre fekvő város, az 1937-ben megalakított Rjazanyi terület (oblaszt) adminisztratív központja. A megye 1958-tól kapott nagyobb, országos figyelmet, amikor Alekszej Larionov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Rjazany megyei titkára Hruscsovnak személyesen tett ígéretet arra vonatkozóan, hogy az általa vezetett régió már 1959 végére teljesíteni fogja a hároméves (150 ezer tonnát kitevő) hústermelési tervet. Larionov ígéretét — annak érdekében, hogy más régiókban is fokozzák a gazdasági versenyt — 1959 januárjában közzétették akommunista
