Page 80 [80]
78 § INFORMÁLIS GYAKORLATOK
A korszak emlékezetének egyik visszatérő, konszenzusos eleme továbbá az is,
hogy a szovjet állam helyi intézményeit vezető káderek korrupt hozzáállása
- a lokális társadalom nézőpontjából — egyszersmind legitimálta a kollektív
gazdaságban dolgozó egyszerű munkások, kolhozparasztok törvénysértéstő
(,, államellenes") magatartását, illegális tevékenységét is:
„Az ország egyhelybe topogott, érted, de akkor is egyes réteg nagyon jól
élt a kolhozba, és akkor a vezetőség elnéző vót, és a többi is kezdett csípni.
Te is loptál? Lopok én is!"196
, Amikor Sz. J. vezette a kolhozt, a hatalom nem vót igazi hatalom. Ott
megvót engedve minden. Loptak nagyon az emberek. Amennyit akartak."97
Ezt a vélekedést igazolják — a retrospektív interjúk mellett — a korabeli forrá¬
sok is. Az államot képviselő helyi elitnek a tervmutatók (látszólagos) meg¬
valósítása érdekében, illetve az elégtelen állami források, alacsony fizetések
és újraosztási problémák miatt bizonyos mértékig szemet kellett hunynia
a kolhozmunkások informális túlélési stratégiái felett. Az egyik csatóerdői
asszony 1960 januárjában, a helyi kolhozon belüli viszonyokat jellemezve, a
következőket írta külföldön élő fiának, aki Kárpátaljáról — 1944 augusztusá¬
ban, azaz a Vörös Hadsereg bevonulása és a régió Szovjetunióhoz csatolása
előtt — Magyarországra menekült:
, Nálunk [Csatóerdőn] most van a beszámoló [a kolhoz zárszámadó köz¬
gyülese], ide csatoltäk Miköszeget, Darnöt is, nagy port vert fel. Sz. J. [a
kolhozelnök] oda van nyaralni mär egy hónapja, ő az egésznek az elnöke. 8
rubel, 1 kg buza, 1 kg málé volt a fizetés, de mindenkinek jól van, még nagy
menyus [sic!] is két disznót ölt. Lopni lehetett és mindenki boldogult."
A termelési adatok meghamisítása mint a szovjet tervgazdálkodás egyik
rendszerjellemzője — amint az köztudott - a Szovjetunió más régióiban is
a tényleges mezőgazdasági termelés drasztikus visszaeséséhez vezetett. Ezt
bizonyította az egyik, országos nyilvánosságot kapott korabeli eset is. Az
1961 januárjában kirobbant ún. , Rjazany-ügy", illetve az ekként elhíresült
mezőgazdasági tervcsalási (hústermelési) botrány," amely egyértelművé
196 To. (Kiemelés — B. S.)
197 B.8., magyar férfi, Csatóerdő.
198 H. I. levele K. F.-nek, 1960 januárja (Ifj. Kiss Ferenc magántulajdona].
19 Rjazany (Paz3ans) Moszkvától mintegy 180 km-re, délkeletre fekvő város, az 1937-ben
megalakított Rjazanyi terület (oblaszt) adminisztratív központja. A megye 1958-tól ka¬
pott nagyobb, országos figyelmet, amikor Alekszej Larionov, a Szovjetunió Kommunista
Pártjának Rjazany megyei titkára Hruscsovnak személyesen tett ígéretet arra vonatko¬
zóan, hogy az általa vezetett régió már 1959 végére teljesíteni fogja a hároméves (150
ezer tonnát kitevő) hústermelési tervet. Larionov ígéretét — annak érdekében, hogy más
régiókban is fokozzák a gazdasági versenyt — 1959 januárjában közzétették akommunista