Page 68 [68]
66 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
ő, nélküle is megvagyok, eddig is éltem, nem ismerve az ukrán nyelvet,
halálomig elleszek. Nekem nincs mit tanulni, a saját dolgomat tudom."
Nem minden magyar kommunista harcol a nagy állami sovinizmus
megnyilvánulásai ellen a magyar lakosság körében. Nekünk nincs jogunk
bezárni a szemünket afölött, hogy a fasiszta elemek maradványai végzik a
kártékony munkájukat, propagálják Churchill szerepét, mint aki lehető¬
séget lát arra, hogy megújítsa Nagymagyarországot és a Kárpát-Ukrajna
újból Szent István koronája alá kerüljön. Az ilyen hangulati megnyilvá¬
nulásokban nincs semmi véletlenszerűség, mivel országunk kapitalista
államokkal határos."
Az állam és az állampolgárok viszonyának szempontjából lényeges, hogy a
szovjet államhatalom intézményesítését — más kelet-európai országokhoz
hasonlóan - a kárpátaljai magyar teleptiléseken is dramai eseménysorozatok
készítették elő. Az orosz katonák erőszakos felforgató tevékenysége, a szovjet
csapatok bevonulásának (, megszállásának") emléke! a magyar férfi lakosság
1944-es deportálása," a parasztság különböző rétegeit sújtó beszolgáltatások,
föld- és vagyonelkobzások stb. mély nyomokat hagytak a közgondolkodás¬
ban, ami befolyásolta a hatalomhoz való általános társadalmi hozzáállást,
viszonyt is. A szovjet rendszernek ez a , negatív" történelmi előképe egyrészt
— a falusi társadalom szempontjából - a lokális életvilágok jelentős részében
2227.
kialakított egy morális előítéletet (, elutasítást") az új, kommunista hatalom
által kínált életformák, valamint a domináns ideológia internalizálásával
szemben."§ Ez ugyanakkor — az előbbivel párhuzamosan - megerősítette a
szovjet megszálló hatalom bizalmatlan, gyanakvó magatartását is az adott
164 A dokumentumban a bekezdés teljes egésze a cenzor vagy a szerző által kézzel át van húzva.
165 KTÁL, Fond I, Opisz I, Iratcsomó 75: 44—45.
166 A vizsgált településen az egyik módos (, kulák") család tagja a szovjet csapatok bevonulására
a következőképpen emlékezett vissza: , Ide 1944. október 23-án jött be a szovjet hadsereg.
Ez egy rongyos hadsereg vót, akinek csüngött a kapcája, csüngött a mindene. Rongyosok
vótak. Rablóbanda vót csak. Itt kizavarták a nagyapámékot, mind a Bikit kizavarta, el¬
foglalták [la házat], nem is aludtak nagyapámék [otthon], hanem a cselédeknél aludtak.
És hát a lovakat, igásjószágot rögtön összeszedték a hadsereg részére. Hát nagyapámnak
volt 6 pár lova, mind a hat pár lovat elvitték. Maradt neki csikójai, olyan növendékjószág,
abból az maradt, azokkal kezdett gazdálkodni, amit ott meg... egy par 6krét meghagytak,
úgyhogy elvették azt a földet, odaadták. Nahát a földosztást kezdték, 46 elején kezdték
ugye. 48 végén meg, ősszel kezdték alakítani a kolhozt". B.3., magyar férfi, Bodnya.
A falu népbizottságának vezetői által kiadott 1945-ös dokumentum alapján ekkor a
település lakosságából összesen 110 férfit deportáltak a szolyvai gyűjtőlágerbe, vagy nyil¬
vánítottak hadifogolynak. A sztálinisták által elhurcoltak közül huszonhárom személy
nem tert vissza. Läsd Dupka 1993: 129.
„Az hogy kommunizmus, hät lenéztiik. Voltak itt abba az iddbe is [kKommunistak], hät
a szüleink elmondták, na látod, ez is az, mert lusta, nem akar dógozni, a másé kell neki,
tudod. És tudod, azt lenézte mindenki. Hát azért mondom, hogy így neveltek." B.5.,
magyar férfi, Csatóerdő.
16
a
168