Page 65 [65]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT " 63
hez: a nagybirtokok felszámolásával és a régi elitek kiiktatásával életképtelen
kisparaszti gazdaságokat hoztak létre.!*°
A , demokratikus" földosztás ebből a szempontból tehát egy olyan, államilag
tervezett és ellenőrzött tulajdon- és vagyontranszformációs intézkedés volt,
amelynek elsődleges célja, hogy a megszállt, , ellenséges"-nek tekintett terü¬
leteken — a parasztság szegényebb, kiszolgáltatottabb rétegeinek megnyerésén
keresztül - támogatást szerezzen a helyi lakosság körében a kommunista párt
politikai ideológiájának legitimálásához és népszerűsítéséhez. Ezt a szemlé¬
letmódot tükrözi az alábbi összefoglaló jelentés is. Ebben a járási párttitkár
a régióban elvégzett földelkobzás és földosztás társadalmi hatásait elemezve
a következőket írta:
, Jelenleg a körzetben nem maradt egy földnélküli gazdaság sem. Az elvég¬
zett munka következtében jelentősen megnövekedett az osztályöntudata a
szegényeknek, a parasztságnak, a középparasztnak, akik erősen belátták,
hogy a bolsevik párt és a szovjet hatalom az ő oldalukon áll, amely védi
érdekeiket. Növekedett a szegénység aktivitása a társadalmi és állami
ügyek intézése terén. Batár és Salánk falvakban a szegények a középpa¬
rasztok által támogatva Szabó és Kvák földesuraknak nem engedték meg
szétárulni a vagyont, amely konfiskálás alá esett, hanem védelmük alá
vették. Nagypálfalván a földtársaság gyűlésén elhatározták, hogy a faluhoz
közel lévő jó kulákföldeket elveszik és helyettesítik a szegény földekkel
igavonó jószág nélkül. Ilyen eseteket, hogy a kulák ellen fellépnek többet
is fel lehetne hozni."
Az elitváltás és a földreform révén a vizsgált települések lokális belső — vagyis
eltérő nyelvi, vallási, gazdasági gyakorlatokon, társadalmi státuszon stb. ala¬
puló — hierarchiáját az új, magát megszervező szovjet államhatalom külső
szempontok (politikai lojalitás, osztály hovatartozás stb.) alapján strukturálta
át." Az átalakulás általános sémája az országos tendenciákat követte: az új
közigazgatási-adminisztratív intézmények (néptanács, ún. , duma"), valamint
az 1948 őszétől! létrehozott mezőgazdasági artelek (, bázák", , kolhozok")
155 öldreform kelet-euröpai orszägokban megfigyelhetö pärhuzamait
és jellegzetességeit behatóan elemzi Varga 2015.
156 KTAL, fond 1, opisz 1, tigyirat 147: 38.
157 Az erdélyi magyar településeken lejátszódó elitrekrutäciös folyamat pärhuzamait läsd
Oläh 1996; Bottoni 2006, 2008.
Az első (rendelkezésre álló) belépési kérvény dätuma a csatöerdöi kolhozba 1948. oktöber
27-ai keltezésű. Ennek (betűhű) szövege a következő: , A csatóerdői izemromáda elnök¬
ségének. Kérvény! Alulírott kérem a Csatóerdő izemromáda elnökségét, hogy fogadjanak
engem be az inica csoportba, azaz kolhozba. Ígérem, hogy az alapszabály értelmébe és
ennek alapján dolgozni fogok a mezőgazdasági artelbe. Ígérem, hogy becsületesen és
odaadással fogok dolgozni úgy a haza mint a saját érdekemben. Én kollektivizálni akarok
úgy a földbe a mezőgazdasági felszerelésben, szíveskedjék leltárba venni. Mezőgazdasági
158