Page 57 [57]
OCR
e 2. INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT 2.1. A szovjet politikai diktatúra intézményesítése Kárpátalja határvidéki magyar településein A második világháború után, a megszállt kelet-európai országok szovjetizáläsäban!?° - amint az köztudott — nagyon fontos szerepet játszott a politikai elitek cseréjének mozzanata, amely a kommunista diktatúra kiépítésének egyik legszigorúbban tervezett, ellenőrzött és centralizált területe volt.!” Kárpátalján 1944/45-től ez az elitrekrutációs folyamat három stratégiát követett: a , helyi lakosságból, az UK(b)P KB által a területekre küldöttek közül és a Vörös Hadseregből leszereltek"§ köréből válogatták ki az új nómenklatúra tagjait. Egy ukrán kutató, Makara szerint a vidék demográfiai, etnikai képe — részben ezeknek a külső, állami beavatkozásoknak a hatására — az átmenet kezdeti éveiben jelentős változásoknak indult. 1946 elején Kárpátalja lakossága még csupán 761 146 fő volt, amely a régióba irányított, főként orosz és ukrán nemzetiségű katonák és civilek miatt három hónap leforgása alatt mintegy 13 970 fővel nőtt." A Vörös Hadsereg tagjai közül 1947 elejéig a nagyobb varosk6zpontokba — Ungvarra és Munkacsra — 5 generálist, 6 ezredes, 6844 126 A ,szovjetizáció" kifejezést nem analitikus, hanem leíró kategóriaként használom azoknak a komplex - gazdasági, társadalmi, politikai — változásoknak az ábrázolásához, amelyek a második világháború után a kelet-európai országokban (Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Lengyelország stb.) bontakoztak ki. Ezekben az országokban azonban — megközelítésem szerint — a szovjet politikai diktatúra kiépítésében és az azt kísérő politikai, gazdasági, társadalmi transzformációs folyamatokban nem csupán a birodalomközpont erőszakos intézkedései, hanem az 1920-as években kialakult kelet-európai demokratikus nemzetállamok politikai rendszereinek autoriter vonásai [az elnyomé nemzetiségpolitika, a központi végrehajtó hatalom túlzott befolyása, a sajtószabadság korlátozása, vallási diszkrimináció stb.) is meghatározó szerepet játszottak. Az adott kérdésben Julien Papp francia történésszel értek egyet, aki szerint a megszállt kelet-európai területekre a szovjet rendszer valamennyi elemét nem kellett , importálni", mivel , a Szovjetunió helyben talált egy egész sor kelléket a restaurált államrendben és az ország hagyományaiban: a társadalmi rend büntető védelmét, a közigazgatást mint a politikai harcok eszközét, a rendőrség terrorista módszerét, a B-listázást, a végrehajtó hatalom túlsúlyát, a »népitéletekc hagyományát stb. Mindez inkább reaktiválás, mint szovjetizálás volt, rárakódva a megváltozott gazdasági-társadalmi rendre: egyfajta endogén folyamatosság, amely már 1945 nyarától kezdve sodorta magával a demokratikus átmenet ígéretét" (Papp 2015: 106.). 17 Körösenyi — Tóth — Török 2003: 207. 18 Az eredeti forrásban az idézett szövegrész a cenzor vagy a szerző [?) által át van húzva. KTÁL (-Kárpátaljai Területi Állami Levéltár), fond 1, opisz 1, iratcsomó 75: 4. 1299 Makara 2003: 67.
