Page 51 [51]
BEVEZETÉS " 49
chiateremtő gyakorlatait, gazdasági erőforrás-politikáját) állítja a vizsgálat
fókuszába, amelynek alapja a csoporttagok közötti kölcsönös szolidaritás, a
gazdasági cselekvések szociokulturális (normatív/emocionális) aspektusa.
Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az informális gazdasági stratégi¬
ákra irányuló vizsgálatot — a szovjet diktatúrával foglalkozó fejezetekben —
összekapcsoljam mindazzal, amit James Scott morális gazdaságnak (moral
economy) nevezett,!°* és — a burmai, illetve vietnami parasztlázadások vizs¬
gálata során — úgy határozott meg, mint a relatíve hatalomtól megfosztott
csoportok , gazdasági igazságosságról szóló fogalmát és a kizsákmányolásról
alkotott munka definícióját — amely az ő nőzőpontjukból fejezik ki, hogy a
termelésükkel szemben támasztott követelések közül melyek voltak tole¬
rálhatók, és melyek nem". Scott szerint ezek a marginalizált, alárendelt
társadalmi csoportok a domináns elitekkel vagy az állammal szemben a
hétköznapi ellenállási formák (everyday form of resistance) olyan széles
arzenáljával rendelkeznek, mint például a , munkalassítás, színlelés, álenge¬
delmesség, tettetett tudatlanság, dezertálás, csórogatás, csempészés, vadorzás,
gyújtogatás, rágalmazás, szabotázs, orvtámadás, illetve gyilkosság, névtelen
fenyegetések és így tovább". A szerző szerint ezeket az aktivitási formákat
a , leghatározottabban politikainak"! és , az osztályharc eszközeinek"" kell
tekintenünk, mivel azok az elesett társadalmi csoportok gazdasági, szoci¬
ális, politikai céljainak érvényesítésében - láthatatlanságuk és relatíve kis
léptékük ellenére — kifejezetten nagy produktivitással rendelkező eszközök,
amelyek nemritkán , többezerszeresére sokszorosódnak [...] és végül teljes
megrázkódtatást okozhatnak az állítólagos vezetőik politikai álmaiban".
A , hétköznapi ellenállás" fogalmát — a rendszerváltás előtti korszak vizs¬
gálatához — magam is használom annak érdekében, hogy az informális
( népi") és a formális (, állami") intézmények közötti érdekkonfliktusokat,
aszimmetrikus találkozási helyzeteket és az azokban megjelenő — a tulaj¬
donviszonyokról, a jövedelmek és bérek redisztribúciójáról, a munkáról,
104 A , morális ökonómia" Thompson által bevezetett (1971) és Scott munkáiban kidolgozott
(1976) koncepciójának fogalmi tisztázatlanságáról, továbbá annak zavaros társadalomtu¬
dományi használatáról legutóbb James G. Carrier írt tanulmányt (Carrier 2018]. A szerző
megközelítésében a morális ökonómia fogalma egyfajta általános reciprocitási elvként
fogalmazható meg. Vagyis a kifejezés a gazdasági cseréknek egy olyan típusát jelöli, amely
az interakcióban lévő felek számára hosszú távú és kölcsönös (morális) kötelezettségeket
ír elő: szoros együttműködésre és a tranzakció megismétlésére készteti az egymással
szemben álló résztvevőket. Carrier szerint a gazdasági csere etikáját, morális szabályait
ennek megfelelően elsősorban a gazdasági tevékenységek megvalósításának keretéül
szolgáló társadalmi kapcsolatokban, illetve e kapcsolatok történetének kontextusában
lehet/kell megragadni. (Carrier 2018: 35.)
105 Scott 1976: 3.
106 Scott 1996: 110.
107 Uo. 109.
108 Uo. 110.
109 Scott 1985: 35.