Page 46 [46]
44 ¢ INFORMÁLIS GYAKORLATOK
Ezek a megállapodások a hivatalos jogrendszertől szelektíven kölcsönözött
szabályok, ad hoc improvizációk és a származási helyükről behozott vagy
helyileg kidolgozott szokások kombinációjából származnak... E törvényen
kívüli társadalmi szerződések egy élénk, de alultőkésített szektort hoztak
létre, a szegények világának központját."
Végül meg kell említeni az ún. voluntarista — más szerzők szerint: , neo¬
liberális"7? — iskolát. Az irányzat képviselői egyetértenek a jogi megközelítés
híveivel abban, hogy az informális szféra szereplői igyekeznek az állami
törvények (a szabályozás és az adózás) megkerülésére, ám ennek okát nem a
nehézkes regisztrációs eljárásokban, hanem sokkal inkább racionális gazdasági
döntésekben látják. Állításuk szerint a mikrovállalkozók önként hagyják el
a formális gazdasági szektort, ugyanis mérlegelik a költség-haszon lanyagi
kiadás, bevétel, lehetséges büntetések mértéke stb.) arányokat, és döntést
hoznak arról, hogy az informális szférát választják (mivel az a formális
munkaerőpiachoz képest alacsonyabb bekerülési költséggel jár és sokkal sza¬
badabban hozzäferhetö].®° Az iränyzat legismertebb alakja William Maloney
és Gary Fields, akik szerint az informális gazdaság homogén entitás és a
legkevésbé fejlett gazdasági ágazat, amelyhez a munkavállalók csatlakoznak."
Az informális gazdaságnak ezek a divergens megközelítésmódjai az elmúlt
évtizedekben nagyon sokrétű kutatási programok és különféle vizsgálati
témák - pl. a szegénység, az alulfoglalkoztatottság, a jövedelmi egyenlőtlensé¬
gek, az adósságválság és a migráció stb. — kialakulásához vezetettek.? Ennek
a heterogenitásnak ugyanakkor egyik természetes következménye lett az
informális gazdaság" kategóriájának inkoherens fogalmi meghatározása is.
La Porta és Schleifer például az informális gazdaságot olyan tevékeny¬
ségként definiálja, , amelyet nem regisztrált vagy regisztrált vállalkozások
végeznek, de rejtve vannak az adózás [kötelezettsége] elől".§? Ezzel szemben
Castel és Portes szociológiai nézőpontból azt állítja, hogy az informális
gazdaságot , egyetlen központi vonás jellemzi: a társadalmi intézmények
azokat nem szabályozzák olyan jogi és társadalmi környezetben, mint ami¬
lyenben hasonló tevékenységeket szabályoznak".§" Nwabuzor voluntarista
megközelítében ezzel szemben amellett érvel, hogy , az informalitás egy
válasz a megterhelő ellenőrzésekre, és egy kísérlet azok megkerülésére",
Etzold és szerzőtársai viszont az informális cselekvéseket sokkal inkább
»egy habitus[ként] vagy a dolgok csinalasanak rutinja”-kent®® közelitik meg.
78 De Soto 2000: 21.
7? Williams 2016.
#0 Chen 2007.
s! Fields 1990: 50.; Maloney 2004: 1159.
8 Feige 1990.
83 LaPorta — Schleifer 2008.
84 Castells — Portes 1989: 12.
85 Nwabuzor 2005: 126.
86 Etzold et al. 2009: 10.