Page 28 [28]
26 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
ország"-ával") szemben, ami nemritkán egyetlen lokális közösségen belül is
hibrid identitäsalakzatokat és/vagy társadalmi-politikai tereket hozhat létre.?"
A kutatás szűkebb területe öt vidéki, falusi településre (Darnó, Mikószeg,
Csatóerdő, Bodnya, Vápahát) terjed ki, ! amelyek a terepmunkäm idejen - föld¬
rajzi elhelyezkedésüket tekintve — Kárpátalja Nagyszőlősi járásához tartoztak
(lásd 2. kép). E — gazdaság- és társadalomtörténetileg szorosan összekapcsoló¬
dó - falvak közül a településcsoport adminisztratív központjában (Csatóerdőn)
végeztem a legtöbb terepmunkát és készítettem a legtöbb interjút; az elmúlt
években ezt az anyagot a szomszédos településeken is kiegészítettem több
tematikus interjúval, illetve szélesebb körű levéltári adatgyűjtéssel.
A vizsgált településcsoporthoz tartozó falvak a középkorban keletkeztek;
eredetük, a rendelkezésre álló történeti adatok alapján hozzávetőleg a 13-14.
századig vezethető vissza.? Bár jogállásukat tekintve ezek a települések eltérő
státusszal rendelkeznek (vannak közöttük jobbágyi és kisnemesi alapítású
falvak), ám az elmúlt évszázadokban számos társadalmi, gazdasági és inf¬
rastrukturális kapcsolat fűzte őket össze.
A vizsgált települések közül Csatóerdő 1958-től — a mikrorégióban ta¬
lálható falvak adminisztratív-gazdasági összevonása miatt — négy másik
település (Darnó, Mikószeg, Bodnya, Vápaháza) regionális központjává vált.
Az öt településen az 1944-es szovjet hatalomváltást követően, különösen az
1960-es évek második felétől, a régió egyik legnagyobb gazdasági üzeme — a
, Béke" Kolhoz — működött.
1 Brubaker 2006.
0 Erős — Kovály — Tátrai 2021.
21 Mivel az itt élő lakosság informális gazdasági stratégiáinak jelentős része az ukrán és
magyar országhatár közötti fizikai-földrajzi mozgásra, mobilitásra, ingázásra épül, tehát
azok alapvetően transzlokális szerkezeti felépítésűek, a kutatást — a több színterű etnográfia
(multi-sited ethnography) módszertanát alkalmazva — kiterjesztettem két tovabbi, nem
ukrajnai (magyarországi) településre is. E terephelyszínek, települések részletesebb be¬
mutatására nem itt, hanem a konkrét esettanulmányokban (lasd 4.1.2. fejezet) térek ki.
A multi-sited ethnography koncepciójáról lásd Marcus 1995; Falzon 2009.
2 Az ukrán közigazgatási reform keretében 2020 júliusától Kárpátalja korábbi területi-ad¬
minisztrativ felosztása megváltozott: a megye addigi 13 járása megszűnt, és 6 új járást
(Beregszászi, Munkácsi, Ungvári, Rahói, Técsői, Huszti járás) hoztak létre. A Nagyszőlősi
járás — az Ilosvai és a Munkácsi járás bizonyos részeivel együtt — a Beregszászi járás részévé
vált, amely területét tekintve (1457 km?) a legkisebb az újonnan megalakított járások
közül; lakossága összesen: 208 420 fő, 2 város (Beregszász és Nagyszőlős), 3 városi típu¬
sú település (Tiszaújlak, Bátyú és Királyháza) és 10 kistérség (ún. hromada) található a
területén, amelyhez közigazgatásilag mintegy 100 falu tartozik. (Molnár 2021: 244—249.)
23 Szabó István szerint Csatóerdő a kisnemesi alapítású ugocsai települések legnagyobb és
legjelentősebb tömbjébe tartozott, amely eredetileg 12 települést foglalt magába. A szerző
a kompakt települescsoport kialakuläsät az 1260-1300 közötti idöszakra teszi. Az első
írásos említés Csatóerdőről egy 1300-ban keletkezett oklevélből származik. (Szabó 1994:
77-78.)