Oldal 27 [27]
BEVEZETÉS " 25
1.2. A kutatás helyszíne
A kutatás tágabb helyszíneként megjelölt terület: Kárpátalja (ukránul:
3akapnıarcsra o6nacrs), Ukrajna legnyugatibb és (Csernyivci után) második
legkisebb megyéje, területe 12 752 km?, amely több szempontból is periférikus
helyzetű régiónak számít.
Egyrészt kifejezetten rurális, agrárdominanciájú (többnyire fejletlen infra¬
struktúrával és iparral rendelkező) térség, ahol 2017-ben a lakosság (1 258777
fő) mintegy 6390-a (794185 ember) falusi típusú településeken élt." Másfelől
az adott terület — földrajzi elhelyezkedését tekintve — az ország hatalmi-gaz¬
dasági központjától (Kijevtől) több száz kilométerre fekszik, egyszerre öt
ország (Ukrajnán kívül Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia)
határvidéki régiójában. Ebből a szempontból tehát fizikailag is többé-kevés¬
bé (az országhatárokkal és az Északkeleti-Kárpátok hegyei által) izoláltabb
övezetet, határvidéki területet alkot.
Az ilyen többszörösen peremhelyzetű régiók egyik fontos, megkülönböztető
vonása, hogy azokban rendszerint — amint arra Martinez is rámutat — más
a lakosság hozzáállása az állam törvényeihez, amelyeket általában nem a
marginális vagy átmeneti határzónák, hanem sokkal inkább a gazdaságilag
fejlettebb mag- és centrumterületek számára alkotnak meg."
Mindemellett azonban az állam kapacitását [formális szabályainak és kont¬
rollmechanizmusainak működését) tovább csökkentheti a régió multietnikus
szerkezeti felépítése is. Kárpátalján különböző etnikai-nyelvi (ukrán, magyar,
román, orosz, roma) és vallási lortodox, görögkatolikus, református stb.) hát¬
terű populáció él. Ezek a csoportszintű szociokulturális és egyéb különbségek
növelhetik a társadalmi dezintegráció mértékét. Mindez ugyanis egyfelől
gyakran az államalkotó nemzettől elkülönülő vagy párhuzamos társadalmak
- etnikai enklávék, zárványok vagy szociális szegregátumok - kialakulásához
vezethet. Másrészt az állampolgárokban egyidejűleg összetett, többszörös
letnikai, nemzeti) kötődéseket, lojalitási kapcsolatokat alakíthat ki az egyes
we
államokkal (a , nemzetiesítő állam"-mal és/vagy a kisebbségi csoport , anya¬
7 Molnär 2018: 68. A szerző adatai szerint 2017-ben Kárpátalján a rurális települések mellett
összesen 11 város volt, ahol az adott nyugat-ukrajnai megye népességének 2796 (344427
fő) élt. Ezek között egyetlen, 100 ezer főt meghaladó nagyváros (Ungvár) van; hat város
lakossága nem éri el a 20 ezer főt, négy pedig közepes méretű (20 és 100 ezer fő közötti).
Kárpátalja népességének 1096-a (120 165 fő) ún. városi típusú — 2 és 10 ezer fő közötti,
alapvetően nem mezőgazdasági termelésre specializált — településeken lakik, ebbe a típusba
2017-ben összesen 19 település tartozott. (Lásd Molnár 2018: 62—66.)
Martinez 2004: 23-24. A periféria és a centrum közötti strukturális viszonyoknak mint
térbelileg szervezett egyenlőtlenségeknek a modelljét Inmanuel Wallerstein dolgozta ki.
Az elmélet részletes kifejezését lásd Wallerstein 1979. A külső/belső periféria, centrum
kategóriák fogalmi tisztázásához lásd magyarul például: Baranyi 2015; Nemes Nagy
1996.