Oldal 26 [26]
24 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
követően - az előbbivel szoros összefüggésben - azokat a kollektív gazdasá¬
gokban alkalmazott fegyelmezési technikakat és biintetémechanizmusokat
mutatom be részletesebben, amelyek segítségével az 1945 utáni első két év¬
tizedben az állam a falusi társadalomban az új (szovjet) szociális, gazdasági,
politikai rendet igyekezett konszolidálni, megszilárdítani.
A könyv másik nagyobb tematikus egysége (4. fejezet) a posztszocialista
korszakkal, azaz a rendszerváltás utáni gazdasági, politikai, társadalmi
viszonyok elemzésével foglalkozik. A helyi, falusi társadalom hétköznapjait
egyfelől a posztszocialista elit- és tulajdonváltás (privatizáció, elszegényedés
és tőkeakkumuláció) folyamatainak részeként elemzem, különös hangsúlyt
fektetve az ukrán-magyar határvidéken megfigyelhető mai informális gaz¬
dasági stratégiák kialakulására és bizonyos formáinak (üzemanyag., cigaret¬
ta- és embercsempészet, feketekereskedelem, nyugdíj- és egészségturizmus,
tanulmányi és munkavállalási célú migráció, használtcikk- és ruhakereskedés
stb.) fokozatos intézményesülésére.
A két nagyobb strukturális egység végén egy-egy emlékezetpolitikai
fejezet (a 3. és 5. fejezet) található; itt az informalitásnak nem elsősorban
a gazdasági, hanem sokkal inkább a politikai aspektusait próbálom részle¬
tesebben megvilágítani. A könyvnek ebben a részében konkrét empirikus
példák segítségével — néhány muzealizációs és rituális emlékművesítési
gyakorlat elemzésén keresztül — annak bemutatására törekszem, hogy az
államszocialista és a posztszocialista korszakban milyen identitáspolitikai
projektek bontakoztak ki a vizsgált településeken, és ezek miként hatottak
a vidéki lakosság gondolkodásmódjára, normáira, szubjektív múltképeire és
életvezetési gyakorlataira. A könyvnek ez utóbbi két fejezete — szándékaim
szerint — a formális és informális intézmények inkongruens működésének egy
igencsak lényeges aspektusát kívánják megvilágítani. Annak bemutatására
törekednek, hogy az állam és a helyi társadalom, a formális és informális
intézmények közötti konfliktusok egyik korszakban sem csupán a gazdasági
színtéren belül Ítehát a termelési és munkaszervezeti rendszer, a tulajdon, a
jövedelemelosztási mechanizmusok stb. területén) bontakoztak ki. Hanem
nagyon gyakran — az előbbivel párhuzamosan - olyan, látszólag absztrakt
jelenségszférákban is megjelentek, mint amilyenek pl. az , idő" vagy a , tér"
újradefiniálásáért, az egyéni vagy kollektív múlt- és tértapasztalatok jelen¬
téseinek meghatározásért vívott szimbolikus küzdelmek, harcok voltak.
A kötetet végül az empirikus anyagokból és a kutatás tapasztalataiból
laz informális gazdaság történeti-komparatív vizsgálatából) kirajzolódó
általánosabb tanulságok összefoglalása zárja.