Page 25 [25]
BEVEZETÉS " 23
vonták ki magukat bizonyos területeken az állam ellenőrzése alól? Vagy épp
ellenkezőleg: milyen morális, gazdasági, politikai attitűdökkel segítették az
új politikai, gazdasági, társadalmi rend intézményesülését? Van-e valamilyen
formai/tartalmi/funkcionális kapcsolat a kollektív gazdálkodás időszakában
kialakult és szélesebb körben elterjedt gazdasági praxisok — munkahelyi lo¬
päs, fusizäs, munkalassitäs, munkaerö-visszafogäs stb. —, továbbá az adott
térség falvaiban megfigyelhető jelenkori (posztmodern) informális technikák
— ember- és cigarettacsempészet, hatarvidéki kereskedelem stb. — k6z6tt?
A két korszakban az állam milyen fegyelmező eljárásokkal reflektált a helyi
társadalom (gazdasági, politikai, morális) magatartásformáira, jellemző meg¬
élhetési és jövedelemteremtő stratégiáira? Egyáltalán - általánosabb szintről
szemlélve — milyen volt a szocializmusban és a posztszocializmus éveiben
az állam (vagy annak helyi, hivatalos intézményei, képviselői), valamint a
hétköznapi emberek közötti viszony? Miféle érték- vagy érdekkonfliktusok,
mindennapi gazdasági, politikai interakciók bontakoztak ki az említett
szereplők között, és ezek hatásait az egymással szemben álló felek milyen
hétköznapi stratégiákkal kezelték?
A könyv ezeket a - sok tekintetben ma is időszerű és számos, általá¬
nosabb szintű tanulsággal kecsegtető — kérdéseket és jelenségeket kívánja
részletesebben is körüljárni, amely reményeim szerint néhány újszerű elemzési
szemponttal egészítheti ki a mindennapi gazdasági praxisok és az alulról
szerveződő politikai hatalom problematikáját tanulmányozó szakirodalmat,
valamint az adott térségre irányuló társadalomtudományi vizsgálatokat.
A kötet a fent említett témákat két nagyobb tematikus-szerkezeti egységen
keresztül mutatja be. A bevezető (a kutatás helyszínét, a vizsgálat módsze¬
rét, forrásait, szakirodalmi hátterét ismertető) fejezetek után elsőként a
szovjet rendszerben kialakult informális stratégiákat tárgyalom, kísérletet
téve a jelenség korabeli gazdaság- és társadalomtörténeti kontextusának
megrajzoläsära (lásd 2. fejezet). Ennek kapcsán először röviden bemutatom
a szovjet államhatalom kiépítésének és a kárpátaljai vidéki társadalmak
átszervezésének fontosabb mozzanatait. Ezt követően azt vizsgálom meg
részletesebben, hogy az 1945 utáni évtizedekben az új (szovjet) politikai
hatalom a falusi társadalomnak pontosan milyen elemeit mobilizálta: kik
voltak a politikai, gazdasági, társadalmi változások , nyertesei", és az érintett
egyének, társadalmi csoportok miként vettek részt az új politikai, társadalmi,
gazdasági rendszer megszilárdításában? Majd az 1945 utáni szovjet politikai
diktatúra lokális és regionális hatásaival foglalkozom. Itt azt a kérdést igyek¬
szem körüljárni, hogy az 1960-as években az állam külső beavatkozásaira a
hétköznapi társadalmi szereplők miképpen reagáltak, tehát melyek voltak a
szovjet politikai diktatúrát övező hétköznapi ellenállás (lopás, munkalassítás,
szabotázs, feketemunka stb.), vagy épp ellenkezőleg: a hatalom intézménye¬
sülését elősegítő társadalmi részvétel jellemzőbb megnyilvánulási formái
(besúgás, feljelentés, aktív vagy passzív együttműködés, kollaboráció). Ezt