Oldal 17 [17]
ELőszó " 15
Az anonimizálás kérdéséről
Az informális gazdasági és politikai cselekvések vizsgálata kifejezetten szen¬
zitív jellegű téma, ami több szinten is hatással lehet a kutatásban érintett
személyek, közösségek, intézmények és helyszínek megítélésére, társadalmi
és egyéb pozíciójára.
Az állami ellenőrzés előtt gyakran , rejtett", , láthatatlan" gazdasági cse¬
rékkel és tranzakciókkal kapcsolatos információk nyilvánosságra kerülése
inkriminálhatja az ügyben érintett szereplőket vagy azok leszármazottait;
megváltoztathatja az esetről beszélő interjúpartnerek közösségen belül ki¬
alakult korábbi társadalmi, morális, jogi vagy egyéb státuszát. De — tágabb
összefüggesben - a közgondolkozäsban nemritkän stigmatizält {,kriminä¬
lis"-nak tekintett) informális túlélési gyakorlatok összekapcsolása, közvetlen
azonosítása a faluval érzékenyen érintheti akár a nagyobb faluközösséget is.
Mivel a kutatás nem a lokális identitás büszkén őrzött értékeivel (a falu rend¬
szerváltás előtti gazdasági sikereivel, infrastrukturális fejlődésével, modern
épített környezetével, egyedi kulturális, természeti örökségével), hanem a
település konfliktusokkal, válságjelenségekkel terhelt hatalmi viszonyaival
(laz itt élők különféle túlélési technikáival, az egyenlőtlenség, a szegénység
kérdésköreivel stb.) foglalkozik, a kötet önkéntelenül is egyfajta ellenidillt
( negatív" képet) festhet a faluról.
Mindez - szándékaim ellenére — joggal sértheti a helyiek önképét, aktu¬
ális identitásépítési törekvéseit, illetve érthető okokból szembekerülhet a
településről és régióról megkonstruált korábbi nyilvános (, pozitív") repre¬
zentációkkal, vidékimázsokkal is.
Egy táj, vidék vagy falu felértékelt, az adott lokalitásban élők érdekeit is
tükröző képe, tudatosan felépített narratívája nem csupán szimbolikus {a
helyben élők területi és kulturális identitásépítését érintő), hanem nagyon
gyakran egzisztenciális laz adott közösség életminőségét, jövedelmi viszonyait,
fogyasztási stratégiáit is befolyásoló) kérdés lehet. A pozitív vidékimázsok —
amint arra több mérvadó vidékszociológiai kutatás is rámutatott -—kulcsfon¬
tosságú szerepet tölthetnek be az egymással rivalizáló régiók és települések
külső (állami vagy EU-s) erőforrások megszerzéséért, allokációjáért és/vagy
újraosztásáért vívott küzdelmeiben."
A vizsgált faluközösség, valamint a kutatásba bevont személyek (ladatköz¬
lők, interjúpartnerek, beszélgetőtársak) méltóságának, személyiségi jogainak
védelme érdekében - az antropológiai/etnográfiai adatgyűjtés és feldolgozás
etikai és módszertani normáit követve - a kötet etnográfiai anyagában az
egyének azonosítását lehetővé tevő személyes adatokat (név, monogram,
születési hely) nem közlöm. A könyvben megszólaltatott interjúalanyokra —
° Csurg6 — Horzsa — Megyesi 2022; Kovách 2007; Ray 1998.