Seite 14 [14]
12 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
- az előbbiek mellett, illetve azokon túl — nagyon gyakran az egyénnek vagy
az érintett közösségeknek a társadalmi normákról, a morálról, a formális
intézményekbe vetett bizalmáról, a munkáról, az autonómiáról, a jogról stb.
szóló divergens , népi" (vernakuláris) koncepcióit is tükrözi. Mint ahogyan
egy explicite , politikai"-nak vagy szűkebb értelemben , szimbolikus"-nak
ható konfliktus jelentése (mondjuk egy köztéri szobor, a hatalom jelképé¬
nek a ledöntése, áthelyezése vagy egy teljesen új emlékmű felépítése) sem
redukálható kizárólag a fennálló formális hatalmi vagy jogi viszonyokra.
Az említett gesztusok, cselekvések egyszersmind ugyanis nemritkán az
állam és az állampolgárok közötti egyéb [gazdasági, erkölcsi vagy akár
kozmológiai, ontológiai alapon nyugvó) érdekellentétek kifejeződéseiként,
társadalmi reprezentációiként is megjelenhetnek.
A könyv központi témájának, tehát az informalitásnak mint összetett,
többirányú kapcsolatminőségnek (az állam és állampolgárok, az egyének és
a helyi közösség közötti többszintű: intra- és extralokális, valamint egyszerre
különböző létszférákba: a gazdaság, a politika, a társadalom, a kultúra vilá¬
gába ágyazott viszonyainak) a tudományos vizsgálatára elsősorban személyes
élmények, hétköznapi megfigyelések és tapasztalatok motiváltak.
A kilencvenes években - vagyis a széles körű megélhetési és foglalkoztatási
válság, a gazdasági recesszió időszakában — egy olyan kárpátaljai magyar
településen nőttem fel, ahol az informalitás, vagyis az állami (jogi-bürok¬
ratikus) intézmények által kodifikált szabályok figyelmen kívül hagyása, a
törvények kijátszása, időszakos vagy tartósabb áthágása és hatályon kívül
helyezése a mindennapi életnek nem csupán szerves része volt, de kifeje¬
zetten általánosan elterjedt társadalmi gyakorlatnak számított. Ebben az
időszakban a szűkebb környezetemben - talán nem túlzás ezt állítanom —
nem nagyon volt olyan háztartás vagy család, amely rövidebb vagy hosszabb
időre ne kényszerült volna valamilyen informális megoldásra, alternatív
(|, kreatív") nem piaci, illegális vagy kvázilegális jövedelemszerző, kiadás¬
csökkentő tevékenységre.
A posztszocializmus éveiben ezek közül is különösen elterjedtek vol¬
tak - részben a szülöfalum határvidéki fekvése miatt - az ukrán-magyar
államhatárhoz kapcsoló különböző gazdasági cselekvések. Az itt élők többsé¬
gének ezáltal van, vagy volt valamilyen reflektált viszonya a , határ"-hoz: vagy
azért, mivel az adott személyek különféle transzlokális és transznacionális
gazdasági cselekvésekből (a helyi közbeszéd szerint: a , határra járás"-ból, a
nhatározás"-ból) biztosították maguk és hozzátartozóik, rokonaik számára a
megélhetést. Vagy ha nem a határvidéki kereskedelemből éltek, akkor legalább
amiatt, mert - akarva-akaratlanul, de — valamilyen formában mégiscsak részt
vettek a határhoz kapcsolódó mindennapi kommunikációs helyzetekben (a
ki- és belépésről, az elvándorlásról vagy maradásról, a határ különböző oldalain
elérhető árukról, árakról, jövedelmekről, kockázatokról, ellenőrzésekről, az
interetnikus találkozási helyzetekről stb. szóló diszurzusokban)].