Seite 13 [13]
ELőszó " 11
a figyelmet, hogy az etnicitás naturalizációja és abszolutizálása azzal a veszély¬
lyel is együtt jár, hogy az adott eljárással a tudományos diskurzus bizonyos
esetekben elfedi a társadalmi különbségek egyéb módozatait és dimenzióit."
Az elmúlt évtizedekben a kárpátaljai magyar kisebbséggel foglalkozó
empirikus társadalomkutatás , etnikai" fókusza — megközelítésem szerint —
például nagyrészt láthatatlanná tette a régióban élők deetnicizált vagy nem
etnikai alapon szerveződő szolidaritási és egyéb (traszlokális gazdasági,
társadalmi és kulturális) cserekapcsolatait. Egyebek mellett kizárta azok¬
nak a hibrid identitás- és tudásalakzatoknak a vizsgálatát, amelyek több
évtizedes migrációs és globális fogyasztási gyakorlatok hatására alakultak
ki, és a határvidéki falusi, városi társadalmakban is összetett helyi kultu¬
rális normákat és életvezetési mintákat hoztak létre. Mint ahogy általában
annulálta a kisebbségi magyarság és más etnikai/nemzeti csoportok saját
identitásával, nyelvével, nemzeti történelmi emlékezetével kapcsolatos belső
bizonytalanságokat, töréspontokat, ellentmondásos interpretációkat, csopor¬
ton belüli differenciákat, illetve azok tanulmányozásának alapvető elméleti,
módszertani kérdéseit is.
Ez a könyv, amelyet az olvasó a kezében tart -— szándékaim szerint —
egyfajta tudatos kísérlet arra, hogy megpróbáljak kilépni a fent említett
episztemológiai, diszurzív hagyományból, és egy, az adott régióban eddig
kevésbé vizsgált színteret: a mindennapokat, az egyszerű emberek hétköz¬
napi informális cselekvéseit, az , alulról" (bottom-up) szerveződő, rutinszerű
gazdasági, társadalmi, politikai gyakorlatokat és azok dinamikus változását
állítsam az elemzés középpontjába.
A kötet, amely a 2020-ban megvédett doktori disszertációm átdolgozott,
kisebb módosításokkal közölt változata, az , informalitás" fogalmával meg¬
határozott heterogén jelenséghalmaz antropológiai leírásával, tanulmányo¬
zäsäval foglalkozik. Az informalitäst - ahogyan azt a kötet címe is tükrözi
— olyan integratív fogalomként közelítem meg, amelybe nem kizárólag csak
gazdasági cselekvések tartoznak " hanem az állam és az állampolgárok
közötti cserekapcsolatok számos egyéb szimbolikus vagy gyakorlati formái
(bizonyos egyéni vagy intézményes szintű politikai, társadalmi kapcsolatok,
interakciók) is. A két aspektus (az informális és a politikai) összekapcsolása
végső soron azt a meggyőződésemet tükrözi, hogy a társadalmi cselekvések
egyidejűleg többszörös, multiplikatív beágyazottsággal (multilevel embed¬
dedness)" rendelkeznek. Ennek megfelelően — megközelítésem szerint —
egy olyan, látszólag gazdasági gyökerű tevékenység, mint amilyen például
egy hétköznapi munkahelyi lopásgyakorlat, nem csupán a rendelkezésre álló
materiális erőforrásokról, azok csoporton belüli el- és újraosztásáról, illetve
a fennálló , piaci" viszonyokról szolgáltat számunkra információkat. Hanem
5 Fox - Jones 2013.
6 Polese — Kovács - Janics 2016: 45.
7 Brailly - Favrea - Chatellet - Lazega 2016.