Page 11 [11]
e ELŐSZÓ
A könyvben vizsgált nyugat-ukrajnai térségről, Kárpátaljáról, valamint az
ott élő magyar népesség mindennapi életviszonyairól (szociális, gazdasági,
demográfiai, felekezeti, nyelvi jellemzőiről, megélhetési stratégiáiról) az utóbbi
két évtizedben számos mérvadó tudományos - főként a történettudomány, a
szociolingvisztika, a társadalomföldrajz és a demográfia területéről szárma¬
zó - elemzés, cikk, tanulmány, kötet született.! Jóllehet e munkák többsége
különböző jelenségeket vizsgált és eltérő diszciplináris háttérrel rendelkezett,
mégis egyfajta egyesítő (metalelméleti keretbe foglalta őket az a körülmény,
hogy tárgyképzésük valamilyen módon általában az , etnicitás" — sokszor
magától értetődő, elméletileg és módszertanilag nem vagy csak kevésbé
reflektált — fogalma, elemzési perspektívája köré épült.
Ebből következően a régióval kapcsolatos kortárs tudományos diskurzus
a társadalmi, történelmi folyamatokat, a makro- és mikroszintű politikai,
gazdasági eseményeket és konfliktusokat javarészt , etnikai"-ként keretezi.
A történettudományi kutatás például Kárpátalja 20. századi vagy legújabbkori
történetét lényegében különféle, önmagukra többnyire az etnicitás néző¬
pontjából tekintő társadalmi csoportok (, kárpátaljai magyarok", , ukránok",
,rutének", , zsidók", , románok") önrendelkezési jogáért vívott küzdelmeiként
mutatja be, amelyre az említett szereplők változatos etnokratikus nemzetál¬
lami rezsimek keretei között tesznek kísérletet. A nyelvtudomány képviselői
-— az előzőhöz hasonló módon - a határon túli magyarok mindennapi kom¬
munikációs helyzeteit szintén nagyon gyakran az , etnikai" aspektusokra (a
kárpátaljai magyarok kisebbségi nyelvi jogai, az ukrán állam nyelvpolitikája,
anyanyelvi oktatás, nyelvjárási jelenségek, kódváltás, kétnyelvűség, jöve¬
vényszavak stb. a kisebbsegi magyar nyelvben) leredukälva vizsgäljäk.?
A tärsadalomföldrajzi, demogräfiai kutatäsokban ugyancsak ez az iräny
U A teljesség igenye nelkül nehäny kiragadott, de összefoglalö jellegü munka: Baranya
2009; Botlik 2000, 2005a, 2005b; Csernicské 2013, 2019; Fedinec - Csernicsk6 2020;
Fedinec — Vehes 2010; Ferenc — Kovaly 2020; Molnar — Molnar 2005; Molnar 2018.
: Ezalól az egyetlen - általam ismert - kivételt Csernicskó István egyik korai monográfiája
képezi (Csernicskó 2006]. Ebben a szerző — nagyon üdítő módon - a nyelvi jelenségeket
nem az önmagában értelmezett etnicitás, hanem az interszekcionális jelenségek kon¬
textusában (az etnikai, a szociális, a gazdasági, a nemi, az életkorbeli, az iskolázottság¬
és foglalkozásbeli stb. egyenlőtlenségek egyidejű nyelvi hatásai alapján) közelíti meg.
Ennek segítségével kifejezetten árnyalt és összetett magyarázatát adja a mai kárpátaljai
mindennapi nyelvhasználati gyakorlatoknak.