Seite 154 [154]
OCR
IV. A BRAZIL I. VAGY REGI KOZTARSASAG Megszilárdult az általános és közvetlen szavazáson alapuló választási rendszer és eltörölték a vagyoni cenzust - irja Boris Fausto. — Minden 21. életévét betöltött brazil állampolgár választójogot kapott. Kivételt képeztek ez alól bizonyos csoportok, mint például az analfabéták, a koldusok és a sorkatonai szolgálatot teljesítők. Az alkotmány nem tesz említést a nők választójogáról, de implicite kifejezi, hogy nők nem szavazhatnak."? (A jogkiterjesztés folyamatában a nők 1932-től, az írástudatlanok csak 1988tól váltak választóvá.) Az 1891-ben rögzített alkotmány, melynek megszövegezését döntően Rui Barbosa végezte, évtizedekre stabilnak bizonyult, 1934.-ig volt érvényben, és jelentősebb reformjára csupán egyszer, 1926-ban került sor (Emendas Constitucionais de 1926). Az alapokmány szerint a császárság provinciái a föderális köztársaság tagállamaivá alakultak. Az államfő az erős felhatalmazással rendelkező köztársasági elnök lett, akit a közvetlen választások (elnöki rendszer) alapján négyéves mandátummal ruháztak fel. A törvényhozás, más néven a kongresszus továbbra is kétkamarás maradt (képviselőház és szenátus). A szavazást nem tették sem kötelezővé, sem titkossá, ami visszaélésekre adott módot. A köztársasági rendszer megszilárdulásával a hadsereg politikai szerepe háttérbe szorult, az első civil elnök, és akit elsőként választottak közvetlenül, Prudente de Morais (1894-1898) volt, az őt követő államfők között a régi köztársaság idején már csupán egy katonát találunk, Hermes da Fonseca marsallt (1910-1904). Az ő megválasztását megelőző kampány ugyanakkor nem tisztán az elit berkein belül, hanem komolyabb népi részvétel mellett, valódi versengésként zajlott le, Brazília történetében először. Különösen riválisa, Rui Barbosa"? (1849-1923) mellett mozdult meg jelentős támogatói bázis, az úgynevezett civilista kampány (Campanha Civilista) keretében, és látványos küzdelmet eredményezett a jelöltek között. Ennek ellenére az egész korszakról elmondható, hogy a politikai akarat kifejezése a lakosságnak csupán egy szűk körét (a népesség mindössze 1,496 — 5,796-át) érintette." Bár 1910-ben Hermes 72 FAUSTO i.m. 151. 173 Barbosa a korszak nagytekintélyű polihisztora, jogász, politikus, diplomata. Fiatal korától elkötelezett abolicionista. Liberális álláspontja nagy mértékben érvényesült az alkotmányozási folyamatban. Volt pénz- és igazságügy miniszter; 1890-től haláláig Bahia állam szenátora; 1908-19-ig a Brazil Irodalmi Akadémia elnöke. Nemcsak az 1910-es, de az 1914-es és az 1919es választáson is a második helyen végzett a köztársasági elnöki posztért folytatott küzdelemben. Az adatokat vö. Fundacáo Casa de Rui Barbosa http://www.casaruibarbosa.gov.br/ (letöltés 2016. január 7.) 474 FAUSTO im. 158.
