Oldal 113 [113]
III.2. Rio de Janeiróban: Joáo do Rio (Paulo Barreto)
valamilyen, leginkább a jogi vagy az orvosi diploma jelenthette volna számára,
Paulo Barreto — legtöbb irodalmár pályatársával ellentétben — mégsem végzett
felsőfokú tanulmányokat." Azonban családi háttere a pozitivista intellektua¬
lizmus volt, és maga is jelentős könyvtárat gyűjtött össze otthonában, ennek
segítségével tett szert széles műveltségre. Pályájának korai szakaszában igen
erős befolyást gyakorolt rá a francia kultúra. (A brazil és a portugál szellemi élet
általános frankofiliájáról már szóltunk.) Fiatalkorától nagy iskola volt számára
a dinamikusan fejlődő főváros valósága is, az utcákon, a kávéházakban szerzett
személyes tapasztalatait kiváló irodalmi alapanyaggá formálta. Rio de Janeirót
senki sem ismerte nála jobban, és senki nem írt róla annyit korábban, mint ő.
Barreto korán rátalált élethivatására, első cikkei tizenéves korában születtek,
és diáklapokban jelentek meg. Alig volt 18 éves, mikor 1899. június 1-én először
jelentkezett profi újságcikkel, kritikával a ITribuna-ban, majd elkezdett rendsze¬
resen publikálni a Cidade do Rio című napilapban. Ekkor még a Claude álnevet
használta. Később, a kor divatja szerint más írói neveket is felvett: Dickenst Joáo
de Oliveira-ként fordított, színházi kritikáit mint Joáo Cláudio illetve mint
Máscara Negra (Fekete Álarc) jegyezte, az új művészeti ágról, a moziról pedig
egyszerűen csak Joe aláírással közölt cikkeket. Az O Paiz társasági rovatába José
Antonio José-ként írt. Az Atlántida-ban Joáo dAlém (János Odaátról) néven
jelentek meg brazíliai levelei (Cartas do Brasil) vagy a havi krónikái (Revista do
Més). Leginkább mégis az 1903-ban a Gazeta de Notícias számára kitalált ne¬
vével, a Joáo do Rio-val (Ridi Janos) azonositottak.**°
III.2.3.
Az I. Brazil Köztársaság átalakuló fővárosa és az újságírás
(A Belle Épogue, a sajtó aranykora; Modern újságírás)
1!
Brazília fővárosa, az europanizálódó Rio de Janeiro nemcsak a politika, de a kul¬
turális élet és a szellemi elit központja is a XIX-XX. század fordulóján. A törté¬
nész és emlékiratíró Luiz Edmundo (1878-1961), a väros eletenek egy mäsik
agronömus, mernök, ällatgyögyäsz is...” U.o. 281-282. Freyre az I. Portugál Köztársaságot is
hasonlöan jellemzi: „Operettköztärsasäg, ahol mindenki doktornak és excellenciäs uramnak
szólítja egymást! U.o. 242. Nemcsak Freyre, de J. do Rio is céloz a , címekkel teli brazilokra"
(„todos brasileiros cheios de titulos”), RIO: Pall-Mall... MCMXVI [1917] i.m. 233.
329 He never pursued low or medicine, instead, without thought for formal...” NEEDELL
im. 208.
330, LEVIN (2002) im. passim