OCR
Ill. KET SZERKESZTO: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGALMODO roltak ugyan, de erős pozícióik voltak a hadseregben és bizonyos oktatási intézményekben (főként a katonai és a műszaki képzésben). Ezek az intézmények a pozitivista nézetek kisugárzói voltak, mivel itt a tanárok egy része Comte tudományrendszerét tanulmányozta és tanította. 1876. április 1-én megalakult Rio de Janeiróban az első pozitivista társaság, amelynek két fő alakja Miguel Lemos [1854-1917] és [Raimundo] Teixeira Mendes [1855-1927] volt. [...] Benjamin Constant [1836-1891] az Escola Militarban a pozitivista tudomanyrendszer alapján megreformált tanterv szerint oktatott. [Majd miniszterként] Tanárokat küldött tanulmányútra Párizsba, a pozitivizmus alaposabb tanulmányozására." Az ortodox pozitivisták Auguste Comte társadalom- és vallásfilozófiai rendszere szerint gondolkodtak, és az Emberiség Vallásának követőiként 1881-ben megalapították a brazil pozitivisták templomát. A kb. 200 fős közösség, mely az I. Brazil Köztársaság kikiáltása után befolyásosabb és tehetősebb lett, 1897. január 1-én avatta fel ünnepélyesen a főváros Gloria negyedében, a régi nevén Szent Erzsébet (rua Santa Isabel, ma rua Benjamin Constant) utcában lévő gyülekezeti termét. Az Emberiség Templomának ez az épülete volt a világon az első, amit Comte elképzeléseit szigorúan követve terveztek meg." Az intézmény 2009-ig működött ugyanott, amikor rossz műszaki állapota miatt be kellett zárni a székházat. 2017-ben gyűjtés indult a felújításra, értékes levéltárát a Rio de Janeiró-i Köztársasági Múzeum épületébe mentették ki. A történelemfilozófiai irányzatként induló comte-iánus pozitivizmus a humanista vallás attribútumaival ruházta fel magát, saját teológiával, rituáléval és hagiográfiával rendelkezett. Világi jellege tehát vallásossá változott, az emberi kultúra nagyjaiból (Shakespeare, Arisztotelész, Homérosz) szentek lettek, a rituális szertartásokat a polgári/állami ünnepeken tartották, teológiájának alapjait a pozitivista filozófiából és bizonyos politikai gondolatokból (pl. abo307 H. SZABÓ Sára: A pozitivizmus Brazíliában, Acta Universitatis Szegediensis: acta historica, no. 77. (1983), 112. és 117. A pozitivizmus brazíliai történetének igen gazdag a nemzetközi irodalma. A magyar kutatók közül részletesebben H. Szabó Sára és Horváth Gyula foglalkozott a kérdéssel, bár vonatkozó tanulmányaikat döntő részben ők is spanyolul publikältäk. Pl. HORVATH Gyula — H. SZABO Sara: El positivismo en Brasil y México, Tzintzun — Revista de Estudios Histéricos (Universidad Michoacana de San Nicolas de Hidalgo), no. 42. (2006), 9-36. 308 Joao do Rio a brazil févaros vallási közösségeit bemutató krónikáiban a pozitivista templommal is foglalkozik. A gyülekezeti terem berendezésének részletes leírását adja az A igreja positivista (A pozitivista templom) című írásában, in: Joáo do RIO: As religiőes no Rio, Rio de Janeiro, Gazeta de Noticias, 1904, 114.