Ill. KET SZERKESZTO: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGALMODO
roltak ugyan, de erős pozícióik voltak a hadseregben és bizonyos oktatási in¬
tézményekben (főként a katonai és a műszaki képzésben).
Ezek az intézmények a pozitivista nézetek kisugárzói voltak, mivel itt a ta¬
nárok egy része Comte tudományrendszerét tanulmányozta és tanította.
1876. április 1-én megalakult Rio de Janeiróban az első pozitivista társaság,
amelynek két fő alakja Miguel Lemos [1854-1917] és [Raimundo] Teixeira
Mendes [1855-1927] volt. [...] Benjamin Constant [1836-1891] az Escola
Militarban a pozitivista tudomanyrendszer alapján megreformált tanterv
szerint oktatott. [Majd miniszterként] Tanárokat küldött tanulmányútra
Párizsba, a pozitivizmus alaposabb tanulmányozására."
Az ortodox pozitivisták Auguste Comte társadalom- és vallásfilozófiai rend¬
szere szerint gondolkodtak, és az Emberiség Vallásának követőiként 1881-ben
megalapították a brazil pozitivisták templomát. A kb. 200 fős közösség, mely
az I. Brazil Köztársaság kikiáltása után befolyásosabb és tehetősebb lett, 1897.
január 1-én avatta fel ünnepélyesen a főváros Gloria negyedében, a régi nevén
Szent Erzsébet (rua Santa Isabel, ma rua Benjamin Constant) utcában lévő
gyülekezeti termét. Az Emberiség Templomának ez az épülete volt a világon
az első, amit Comte elképzeléseit szigorúan követve terveztek meg." Az in¬
tézmény 2009-ig működött ugyanott, amikor rossz műszaki állapota miatt be
kellett zárni a székházat. 2017-ben gyűjtés indult a felújításra, értékes levéltá¬
rát a Rio de Janeiró-i Köztársasági Múzeum épületébe mentették ki.
A történelemfilozófiai irányzatként induló comte-iánus pozitivizmus a hu¬
manista vallás attribútumaival ruházta fel magát, saját teológiával, rituáléval
és hagiográfiával rendelkezett. Világi jellege tehát vallásossá változott, az em¬
beri kultúra nagyjaiból (Shakespeare, Arisztotelész, Homérosz) szentek lettek,
a rituális szertartásokat a polgári/állami ünnepeken tartották, teológiájának
alapjait a pozitivista filozófiából és bizonyos politikai gondolatokból (pl. abo¬
307 H. SZABÓ Sára: A pozitivizmus Brazíliában, Acta Universitatis Szegediensis: acta histo¬
rica, no. 77. (1983), 112. és 117. A pozitivizmus brazíliai történetének igen gazdag a nemzet¬
közi irodalma. A magyar kutatók közül részletesebben H. Szabó Sára és Horváth Gyula
foglalkozott a kérdéssel, bár vonatkozó tanulmányaikat döntő részben ők is spanyolul publi¬
kältäk. Pl. HORVATH Gyula — H. SZABO Sara: El positivismo en Brasil y México, Tzintzun
— Revista de Estudios Histéricos (Universidad Michoacana de San Nicolas de Hidalgo), no.
42. (2006), 9-36.
308 Joao do Rio a brazil févaros vallási közösségeit bemutató krónikáiban a pozitivista temp¬
lommal is foglalkozik. A gyülekezeti terem berendezésének részletes leírását adja az A igreja
positivista (A pozitivista templom) című írásában, in: Joáo do RIO: As religiőes no Rio, Rio
de Janeiro, Gazeta de Noticias, 1904, 114.