Ill. KET SZERKESZTO: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGALMODO
fontos és egyre elkerülhetetlenebb a szoros, mély szolidaritás a két testvéror¬
szág között"?
Nemcsak a főváros, Rio de Janeiro, de a rohamosan fejlődő nagyváros, Sáo
Paulo is lenyűgözi.?" Itt sem tagadja meg pedagógiai érdeklődését, és akkor
a legelégedettebb, ha az európai kultúra elemeit látja visszatükröződni a ten¬
gerentúlon, ugyanakkor megfigyeli, hogy maguk a vendéglátók is , civilizált"
országként kívánják bemutatni magukat. A Sáo Paulo magasztalása című fe¬
jezetet így kezdi Barros:
— Na és S. Paulo?
— Egyszerűen bámulatos. Az értelem legkifinomultabb virága ez a város,
fejlődik, életerős marad, miközben anyagi gyarapodása olyan dinamikus,
amilyet még sosem láttam. Rendkívül civilizált, és nem is akar mást, csak
még civilizáltabb lenni — majd így folytatja: —Alaposan és a lehető leghosz¬
szabb időn keresztül igyekeztem tanulmányozni mindazt, ami a tanítókép¬
zéssel, illetve a szakképzéssel kapcsolatos. És amit láttam, teljesen bámu¬
latba ejtett. A tanítóképző, amit Dr. Óscar Thompson vezet, mintaszerű,
lehetne a világ bármely részén.
Barros 1920-ban ismét meghívást kapott Brazíliából.?" Március 26-án indult
Lisszabonból és június 29-én tért haza. Közben előadásokat tartott Rio de
Janeiróban és Sáo Paulóban. Május 29-én az irodalmi akadémia vendége volt,
és itt — immáron sokadszor — felvetette a Lisszaboni Egyetem bölcsészkarán
létesítendő brazil tanulmányok tanszékének ötletét.?""
293 , Uma noite, no Rio de Janeiro, sob a scintilacáo maravilhosa das estrelas gue dáo ao céu
tropical um fulgor de prodígio, alguns escritores e artistas brasileiros conversam comigo
sObre a necessidade, cada vez mais inadiävel, duma estreita, duma intima solidaridade entre
os dois paises irmaos.” BARROS (1918) i.m. VH.
294 BARROS (1913) im. 65.
295 „- Entäo, S. Paulo? - Simplesmente admirävel. E a mais delicada flor de intelectualidade,
crescendo, viçosa entre a mais intença febre de progresso material que eu jamais observei.
É uma cidade civilizadissima, que 56 deseja ser cada vez mais civilizada. [...] Procurei ver, com
cuidado, e com a maior demora possivel tudo 0 que dizia respeito a ensino normal primärio e
profissional. E fiquei maravilhado. A Escola Normal, dirigida pelo Dr. Ocar Thompson, seria
uma escola modelar em qualquer parte do mundo” BARROS (1918) i.m. 11-12.
296 V6. életrajzi kronolögiäja in BARROS (1962) im. 291-298.
297, uma cadeira de Estudos Brasileiros na Faculdade de Letras de Lisboa’ Ezt 1923-ban fel
is avatják, vö. José da Costa MIRANDA: Manuel de Oliveira Lima — A passagem por Portu¬
gal em 1923 e a inauguracáo dos Estudos Brasileiros na Faculdade de Letras de Lisboa, Oci¬
dente (Lisboa), vol. 72. no. 346. (1967), 108-112. (Részletesebben ld. a VII.2.3. fejezet.)