Page 81 [81]
IIL.1.
LISSZABONBAN: JOAO DE BARROS
Az Atlantida folyóirat az 1910-es évek második felében — mint láttuk — köz¬
ponti szerepet játszott a luzo-brazil közeledés gondolatának propagálásában.
Működésének személyi feltételét két tehetséges ember elkötelezettsége ala¬
pozta meg. Élt két író, két jóbarát a századfordulón. Még születésük éve és
a keresztnevük is azonos volt, egyiküket, a portugält, Joäo de Barrosnak hiv¬
ták, a másikat főleg Joáo do Rio néven emlegették Rio de Janeiróban, bár szü¬
letésekor a Paulo Barreto nevet kapta. Személyes kapcsolatuk akkor kezdődött,
mikor 1908-1909 telén Joáo do Rio Európába látogatott. Irodalmi társaságban
találkoztak először, és hamar szimpátia ébredt közöttük. Felismerték ugyanis
egymásban a jó szövetségest egy rendkívüli terv megvalósításához: elhatároz¬
ták, hogy közös portugál-brazil lapot indítanak Atlántida címmel.
A virtuális Atlantisz alapító szerkesztőjét, a republikánus elkötelezettségű
luzo-atlantista aktivistät így jellemzi életrajzírója: , Kis termetű, elegáns, bal
szemére állandóan monoktlit szorít, pechjére olyan nevet visel, amivel korábban
már két másik portugál is híres lett. [...] Ő a harmadik Joáo de Barros, a mo¬
noklis; vagy úgy is hívhatjuk "Brazília szerelmese??? (Ld. 10. képmelléklet.)
Szavait annyiban pontosítanunk kell, hogy a portugál kultúrtörténet nem is
csak három, hanem négy Joáo de Barrost tart számon: a XV-XVI. század for¬
dulójának jogász-filozófusát; a XVI. századi nagy humanista történetírót; és
egy, a XVII. században működő nyelvész-misszionáriust. A luzo-brazil testvé¬
riség eszméjének elhivatott hirdetője mindhármuknál később, 1881. február
4-én született a portugáliai Figueira da Fozban.?"
23 „Pequenino, elegante, de monóculo sempre entalado no olho esguerdo, tinha o azar de
ser portador de um nome já usado, anteriormente, por dois outros ilustres portugueses. [...]
O terceiro Joäo de Barros poderia ser chamado ’o do monéculo’ ou ’o apaixonado do Brasil!
Rogério FERNANDES: Jodo de Barros — Educador Republicano, Lisboa, Livros Horizonte,
LDA, (s/d) [1971], 251.
224 Joao de Barros életérajzi adatait vo. FERNANDES i.m. 15-39.; Joao de BARROS: Adeus
ao Brasil, Lisboa, Edicäo »Livros do Brasilx, 1962. című posztumusz kötetében lévő krono¬
légia (291-298.0.); valamint Luciana Lilian de MIRANDA: “Brasil, viscio do que fomos, do que