Page 62 [62]
Il. A REVISTA ATLÁNTIDA PROGRAMJA ÉS SZELLEMI KORNYEZETE
hazája nemzeti eposzát próbálta megteremteni, miközben bőkezűen merí¬
tett szertelen zenei tehetségének forrásaiból. És ezt a célt szolgálta a csehor¬
szági cigányok muzsikájának felhasználása is, mivel azt látta, hogy a magya¬
rok úgy kezelik a cseheket, mint saját zenészeiket. sEnnél fogva — mondja
ezzel nekünk [Liszt] — Magyarország joggal követeli magának azt a zenét,
amit búzaföldjei és szőlőskertjei táplálnak, és ami az ege alatt született és
fejlődött tovább. [...] és, ami minden magyarnál annyira átjárja a szokásokat,
a haza legdicsőbb emlékeit és a legbensőségesebb érzéseket.x""?
(A szerzőt itt franciás műveltsége, a bohém szó eredete téveszti meg, ami azt
sugallja, hogy a cigányzene csakis csehországi eredetű lehet.)
Az I. világháború éveiben Marie-Antoinette Aussenac visszavonultan él
Párizsban. Majd 1919-től ismét gyakran koncertezik. Az 1920-as évek elején
is többször visszatér Portugáliába, 1922-ben pl. Madeirán játszik, a funchali
Manuel de Arriga Színházban. Az Atlántida idézett méltatása pályájának ebben
a szakaszában, a spanyolországi és portugáliai koncertsorozata kapcsán jelenik
meg róla. A francia-portugál zongorista tökéletesen beleillik a neolatin kultú¬
rákra fókuszáló folyóirat érdeklődési körébe. A luzo-brazil Atlantiszon ott
a helye, különösen miután nagy sikerrel lép fel Brazíliában is, és egykori mes¬
terével, Vianna de Motta-val keszül kamarakoncertre.'”*
Aussenac az 1920-as évtizedben válik európai hírűből valódi világjáró
előadóvá. A lapok művészi kvalitásait méltatják, kiemelik virtuozitását, egy¬
ben játéka és személye egyszerűségét, természetességét. A Le Figaro címlapon
hozza 1920-as turnéja (Brüsszel — London — Amerika) hírét és rövid pálya¬
3 „No concerto consagrado a Liszt, a ilustre pianista obedeceu ao mesmo criterio que acabo
de apontar: escolheu uma série das melhores paginas do celebre compositor hungaro. [...]
pela 12.* Rapsodia hungara, uma daquelas peças em cuja série o compositor tentou criar
a epopéa nacional do seu pais, e em que largamente dispendeu os recursos do seu audacioso
génio musical. E se, para esse fim, se serve da musica dos ciganos da Bohemia, é porque viu
os magyares adotarem os bohemios como seus musicos nacionais. » A Hungria pode, por¬
tanto, com todo o direito, diz-nos ele, reclamar para si essa arte alimentada pelos seu trigais
e pelas suas vinhas, nascida e desenvolvida debaixo do mesmo sol. [...] tio bem enlagada nos
seu costumes como nas mais gloriosas recordacées da patria, como no mais intimo sentir de
cada hungaro.«” U.o. 304-305.
"3 Az 1922-es Sáo Pauló-i fellépések: 1922. augusztus 31. „Recital de Marie A. Aussenac
pela Sociedade de Cultura Artistica de Säo Paulo”, és 1922. oktéber 11. , Concerto sinfőnico
pela Orquestra da Sociedade de Concertos Sinfénicos de Säo Paulo sob a regência de Vianna
da Motta tendo como solista a pianista Marie A. Aussenac, pela Sociedade de Cultura Artis¬
tica de Säo Paulo” Ld. Instituto Piano Brasileiro honlapja http://institutopianobrasileiro.com.
br/years/index/1922 (letôltés 2018. januär 28.) és Le Gaulois littéraire et politique (1923. ja¬
nuár 6.), 6.