Oldal 53 [53]
II.2. Nőkről az Atlántida folyóiratban
behatolást Dél-Brazíliában."9 (Az erős német kolónia léte Brazilia deli ällamai¬
ban az I. világháború idején, miután a kibocsátó és a befogadó ország szemben¬
álló hadviselő fél lett, belbiztonsági problémává vált a hatóságok számára.
A németek közösségi aktivitását korlátozták, pl. iskoláikat bezáratták.)
Az Atlántida terjedelmes irodalmi anyagában néha egy-egy női szerző
nevével is találkozunk. A költők között a legjelentősebb Virgínia Vitorino
(1895-1967), akiből a XX. század első felének portugál irodalmi életében az
egyik legbefolyásosabb nő válik. Vitorino tanár, költő, színpadi szerző és rádiós
szerkesztő (Maria Joáo do Vale néven). Műveivel jelentkezett brazil lapokban
is, és 1937-ben Getúlio Vargas köztársasági elnök meghívására el is látogatott
Brazíliába. Első szonettje 1917-ben jelent meg a portugál O Século hasábjain,
és ezután viszonylag hamar az Atlántida szintén felfedezte: már 1919-ben,
a 44-45. számában hozta egy költeményét, Diferentes (Különbözőek) címmel."
Sikerei ellenére művészete portugál-brazil belügy maradt.
Ahogy Helena Roque Gameiro-é is (1895-1986, Id. 5. képmelléklet), aki
ugyancsak bekerült az Atlántida által figyelemre méltatott női alkotók közé,
akvarellkiállításáról tudósítás jelent meg 1919-ben.'” A festőnő művészcsa¬
ládba született, és kibontakoztathatta képzőművészeti tehetségét. Apja, Alfredo
Roque Gameiro (1864-1935, Id. 5. képmelléklet), a neves (és luzo-brazil elkö¬
telezettségti) akvarellista maga is többször szerepelt képeivel az Atlántida
képzőművészeti anyagában." Helena Roque Gameiro — ha hihetünk az üjsäg¬
hireknek'“ -— már 25 évesen meghódította Rio de Janeirót, mikor apa és lánya
együtt állította ki műveit a brazil fővárosban 1920-ban, ahol Alfredo Rogue
Gameiro egyébként már a XX. század első évei óta elismert volt.
Az Atlántida-t alapító kiterjedt művészcsaládnak volt a tagja Maria Au¬
gusta Bordalo Pinheiro (1841-1915), iparművész és főként virágcsendéleteiről
ismert akvarellista. Halála után nem sokkal a folyóirat szerkesztősége előbb
110 Comte M. Prozor: Le nouveau monde et le monde nouveau: Bresil et Pologne, Atläntida,
no. 39. (1919. jünius), 259-286.
141 Atlantida, no. 44-45. (1919. h.n.), 141.
142 Exposicäo de aguarela de Helena Roque Gameiro, Atlantida, no. 35-36. (1919. h.n.), 1082.
43 A folyóiratban közölt festészeti anyag legszínvonalasabb részét az ő művei alkotják, Id.
pl. Nas hortas (A kertben) című képének reprodukciója, Atlántida, no. 10. (1916. augusztus),
928. és 929. oldal közé fűzve. Ő festette meg a portugál köztársaság híres allegóriáját, de más
történelmi tárgyú vagy szimbolikus tartalmú képei is közismertek, valamint népszerűek
életképei és városi jelenetei. Sokan tartják a legnagyobb portugál akvarellistának.
44 Ld. digitalizält dokumentumok az Expresso honlapjän http://expresso.sapo.pt/multime¬
dia/2017-01-19-A-pintora-portuguesa-que-conquistou-o-Rio-de-Janeiro-1 (letöltes 2017.
június 12.)