Oldal 48 [48]
II. A REVISTA ATLÄNTIDA PROGRAMIJA ES SZELLEMI KÖRNYEZETE
években az áhított erőskezű vezető megjelenik a portugál politikában, és Pes¬
s0a-nak módja van megtapasztalni a , létező autoritárizmus" salazari változa¬
tát, azt is ironikus keserűséggel szemléli majd.""
A Revista Atlántida-t szerkesztő Joáo de Barros ezzel szemben nem tágít
a demokrácia eszméje mellől, és hivatalnokként, oktatáspolitikusként is részt
vállal a köztársasági apparátus működtetésében. Mint a republikánus pedagó¬
gia egyik legkiválóbb portugáliai képviselője nyilván nem érthet egyet Pessoa
bombasztikus, elitista kijelentéseivel, például azzal, hogy ,egy munkás és egy
majom között kevesebb a különbség, mint egy munkás és egy valóban művelt
ember között" "! Legfőképpen pedig azt nem helyeselheti, ahogy Pessoa egyik
heteronim alakja, Álvaro de Campos 1917-es Ultimatum című szövegében
megkérdőjelezi, kifigurázza a luzo-brazil testvériség gondolatát is: , És te, Bra¬
zilia, »testveri köztärsasäg«, Pedro Alvares Cabral tréfaja, aki nem is akart
felfedezni téged""? A portugál modernizmus vezéralakjait, Mario de Sä-Car¬
neiro-t (1890-1916), Fernando Pessoa-t tulajdonképpen egy cs6ppet sem ér¬
dekli Brazília."
Barros és Pessoa ellenszenve egyébként már korábban is nyilvánvaló volt.
Utóbbi 1913-ban a portói irodalomszervező újságírónak, Álvaro Pinto-nak
(1889-1957) a következőket írta: , Van itt néhány klikk, közönséges és jelenték¬
telen klikkek, melyek ügyetlen és titkos háborút viselnek ellenünk. Az egyik
ilyen kör — Joáo de Barros, Sousa Pinto, Joaquim Manso és mások — Lopes
Vieira-t is be tudta vonni, és (nekem úgy tűnik) Coimbra-ban olyanok is ho¬
rogra akadtak, akik sokkal közelebb állnak a Renascenca szelleméhez"?
mányában Manuel Villaverde CABRAL: The Aesthetics of Nationalism: Modernism and
Authoritarianism in Early Twentienth-Century Portugal, Luso-Brazilian Review, vol. 26. no.
1. (1989 Summer, 15-43. 0.), 29.
10 Erről Id. SZILÁGYI Ágnes Judit: Metszéspontok — Tanulmányok a portugál és a brazil
történelemről, Szeged, SZTE Történettudományi Doktori Iskola, 2009, 87-95.
mi [...] entre um operärio e um macaco hä menos diferenca que entre um operärio e um
homem realmente culto.’ Idézi CABRAL (1989) i.m. 29.
122 “E tu, Brazil, »repüblica irmä«, blague de Pedro Alvares Cabral, que nem te queria des¬
cobrir!” A szövegreszre felhivja a figyelmet Luis Reis TORGAL: Estados Novos Estado Novo,
I-IL.köt. Coimbra, IU, 2009, II. köt. 44. Az Ultimatum online is elerhetö: http://www.guten¬
berg.org/files/45461/45461-h/45461-h.htm (letôltés 2018. januär 10.)
533 Vö. Nelson H. VIEIRA: Brasil e Portugal: a imagem reciproca: o mito e a realidade na
expressäo literäria, Lisboa, ICALP, 1991, 152.
4 „Hä aqui värias coteries (meras e reles coteries) que nos fazem uma guerra esquerda e
assolapada. Uma delas — a do Joao de Barros, Sousa Pinto, Joaquim Manso etc. — estende-se
até incluir o Lopes Vieira e (parece-me) até enganchar, em Coimbra, gente que espiritual¬
mente é 0 mais Renascenga possivel.” Idézi A. SARAIVA i.m. 124. A Renascenga Portuguesa
nagy hatású szellemi mozgalom Portugáliában, mely 1912-ben indult Portóban.