Oldal 47 [47]
II.1. Luzo-brazil folyóirat az Atlanti-óceán két partján (1915-1920) : 45
A klasszikus akadémizmus alulmarad a nagy hatású modernista mozgalom¬
mal szemben, és vele a Revista Atlántida is évtizedekre feledésbe merül.
A portugál modernizmus hiánya az Atlantiszon
Egészen más és nemcsak esztétikai, hanem politikai kérdéseket is felvet az
Atlántida és a már létező portugál modernizmus viszonya, ugyanis itt a mű¬
vészetelméleti és a közéleti ambíciók szorosan összekapcsolódtak. Az 1910¬
26-ig tartó köztársasági periódus a kisebbik ibériai országban rövid és sok
kudarccal terhelt időszak. (Erről részletesebben Id. VI.1. fejezet.) A parlamen¬
táris demokrácia megteremtésére tett, másfél-két évtized után diktatúrába
torkollott kísérlet. Ezen belül az 1915-ös esztendő nemcsak az Atlántida in¬
dulását, hanem az 1910-ben létrehozott Régi Köztársaság , mézes heteinek"
végét is jelenti." " A korszak szellemi emberei keresik a válság megoldását, és
ebben az Atlantisz-álom csak az egyik kínálkozó út. A portugál modernisták
homlokegyenest más irányba fordulnak, mint az Atlántida szerkesztői, szer¬
zöi. Egy jelentös csoportjuk, köztük Fernando Pessoa''? (1888-1935), a kesöbb
világhírűvé vált, Magyarországon is ismert költő és a szintén 1915-ben jelent¬
kező Orpheu köre az elkerülhetetlen társadalmi és gazdasági modernizáció
elitista, antiliberális, sőt demokráciaellenes programját vázolja egy erőskezű,
a nemzet összefogására képes kormányzat, még inkább egyetlen vezető irá¬
nyításával. Ez az a cél, amit szerintük a modern művészetnek is támogatnia
kell. Bár maga a kérészéletű (összesen két száma jelent meg, 1915-ben) Orpheu
nem foglalkozott politikával, csak esztétikával. A folyóirat elsősorban a kul¬
turális-irodalmi modernség programjának megvalósításában volt érdekelt, és
nem közölt közéleti tematikájú írásokat, Pessoa mégis szükségét érezte, hogy
az 1910-es évek politikai jelenségeiről lesújtó véleményét kifejtse, például mi¬
kor a következőképpen fogalmazott: , Forradalmárnak lenni nem jelent mást,
mint az ellenséget szolgálni. Liberálisnak lenni annyit jelent, mint gyűlölni
a hazát. A modern demokrácia, árulók orgiája."" Mikor aztán az 1930-as
u7 | [...] brief and abortive experiment in parliamentary democracy [...] the key year of 1915
when the “honeymoon” era of the Republic ended.” Douglas L. WHEELER: Reviewed
Work: Historia Politica da Primeira Republica Portuguesa by David Ferreira, Luso-Brazilian
Review, vol. 11. no.1. (1974. Summer), 124.
18 Eletmtivének jelentés része Pal Ferenc fordítói, szerkesztői munkásságának köszönhetően
magyarul is elérhető.
1 „Ser revolucionärio € servir o inimigo. Ser liberal € odiar a pätria. A democracia moderna
é uma orgia de traidores." Pessoa szavait idézi a modernisták politikai nézeteiről írott tanul¬