Page 20 [20]
I. BEVEZETÉS
— fogalmazott a portugál szenátus egy tagja a lapban, 1919-ben. Hiszen az
Atlántida nem korlátozta tematikáját az irodalom és a művészetek világára,
hanem folyamatosan teret engedett az aktuális társadalmi és politikai kérdé¬
seknek is. Ebből a szempontból különösen érdekes történeti forrásnak bizo¬
nyult. Így a kutatás első szakasza ennek a folyóiratnak, szellemi kötődéseinek
lehető legszélesebb körű feltárására irányult.
Azonban az Atläntida alapkoncepciöja, maga a portugäl (vagy luzo)-bra¬
zil közeledés programja egyre mélyebbre vezetett abba a korszakba, amely
néhány évtizeddel megelőzte ugyan korábbi kutatásaim időkeretét, a salazari
és vargasi autoriter rendszerek korszakát, de mint annak közvetlen előzménye,
jól kapcsolódott az addigi kutatói tapasztalataimhoz. Ráadásul ez a két auto¬
riter rendszer szintén szembesült a luzofón testvérországhoz fűződő viszony
kérdésével, ami — tengeren innen — a salazarizmus rendszerében, propagan¬
dájában, külpolitikai orientációjában, legkonkrétabban talán a semleges latin
blokkhoz fűződő II. világháborús reményekben mutatkozott meg.? Hogy jóval
később irodalmi motívumként váljon világhírűvé José Saramago, a Magyar¬
országon is jól ismert portugál író történelemszemléletében." Ahogy a tenge¬
rentulon Manoel de Oliveira Lima? ,harom Amerikäja” — közülük az egyik
persze Portugal-Amerika — és annak tovabbgondolasa nemcsak a kétoldalt
államközi kapcsolatoknak lett alkotóeleme, de kulturális lenyomata újraér¬
telmezve, mint , harmadik Amerika" jelent meg, akár Gilberto Freyre lu¬
z0o-tropikalizmusában az 1930-as években," akár az 1950-es években, Nestor
Luis dos Santos Lima nagytanulmányában kifejtve." Az pedig különösen
nyilvánvaló kapcsolatot teremt az egymást követő korszakok luzo-braziliz¬
> Errél először 2004-ben közöltem írást, A salazari birodalmi eszme és a portugál-brazil
közeledés 1940-41. címmel. Ez a tanulmány később németül (Salazars Reichsgedanke und
die portugiesische-brasilianische Annäherung 1940-1941, LUSORAMA, vol. 24. no. 73-74.
[2008], 184-191.) es kötetben (Metszéspontok - Tanulmanyok a portugal es a brazil törtene¬
lemröl, Szeged, SZTE Törtenettudomänyi Doktori Iskola, 2009, 39-46.) is megjelent.
1 Számos regénye olvasható magyarul, műveinek legteljesebb elemzését Id. PÁL Ferenc:
A végtelen regényszöveg bűvöletében — José Saramago írói portréja, Budapest, Mundus Magyar
Egyetemi Kiadó, 2000. és U.6. Saramago-olvasatok, Budapest, Equinter, 2014.
5 Magyarul elérheté eléadasszévegei: Brazilia, Spanyol- és Angolszasz-Amerika fejlédésé¬
nek összehasonlítása, Publicationes Universitatis Miscolciensis Sectio Philosophica, Tomus
XXII, Fasciculus 2. (2018), 11-63.
° A brazil-portugal viszonyt is érinti magyarul is olvashato klasszikusa az Udvarhaz es
szolgaszallas. A brazil család a patriarchális gazdasági rendszerben, ford.: S. Tóth Eszter,
Budapest, Gondolat, 1985 [1933].
7 " La Tercera América: tentativa de individualización de la América Luso-Brasilefia (A har¬
madik Amerika: kísérlet Luzo-Brazil-Amerika egyediségének megragadására), Revista de
Historia de América (Mexikó), no. 43. (1957. június), 51-106.