Page 202 [202]
OCR
200 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL Amint fentebb említettem, a hívószó továbbra is a patriotizmus maradt. A lojalitás bizonyításának módja viszont előírottá vált, hiszen a nemzetiségek lojalitásának fokmérője ettől kezdve a , formával nem bíró kultúrára" (értsd: , szellemi kultúrára") vonatkoztatott progresszivitásuk lett. Ennek érthetőbbé tétele érdekében ismét egy idézetet hívok segítségül: Aranyló ősszel, mikor a dinnyék és gyümölcsök illata terjeng, ebben a bőséges évszakban, október 15-én Pekingben ült össze a Kínai Kommunista Párt 17. Kongresszusának 6. Plenáris Ülése. Az ülésen a kulturális rendszer reformjának elmélyítésére, a szocialista kultúra nagy fejlesztésének és nagy felvirágoztatásának előmozdítására vonatkozó útmutató és programadó dokumentumok kerültek tárgyalásra. [...] [...] a tásadalom számára azt is mutatja mindez, hogy a kultúra a gazdaság, a politika és a társadalom építésében kiemelkedő helyet foglal el; annak jele mindez, hogy a kultúra a kínai nemzet hatalmas felvirágoztatásában, a nép gazdaggá és az ország erőssé tételének hatalmas történelmi vállalkozásában a tartópillér szerepét tölti be. [...] Ahogyan az mindenki előtt ismert, a kultúra az emberiség társadalmi gyakorlata folyamán megalkotott anyagi és szellemi javak összessége. A kultúra megnyilvánulhat kétfajta, , formával bíró" és , formával nem bíró" formában. [...] Annak átlátásához, hogy egy nemzetiség fejlődik-e, vagy sem, a legfontosabb megvizsgálni az adott nemzetiség gondolkodásmódjának, eszméinek stb., formával nem bíró kultúrájának progresszivitását, illetve hogy az adott nemzetiség által felmutatott magatartás és értékszemlélet bír-e vagy sem tudományos jelleggel. [...] A , reform és nyitás" óta eltelt 30 év is azt mondja nekünk, bármilyen jó is a rendszer, bármilyen jó is a politika, [...] ha nem valósul meg a nemzetiségek , gondolkodásának felszabadítása" és , gondolkodásmódjának átalakítása", akkor nagyon nehéz, hogy Kínában sikerre jussunk. [...] Csak ha a gondolkodásba foglalt kultúra felszabadult, csak ha a gondolkodásmód átalakult, akkor leszünk képesek felébreszteni Kínát, ezt az alvó oroszlánt [...]. (lásd 3/45. sz. melléklet) A fenti mondatok 2011-ben íródtak. A sorokat olvasva az első és legszembetűnőbb dolog, ami kiviláglik belőlük, hogy a kínai nacionalista retorikát még mindig az ,anyagi" és a , szellemi" kultúra dichotómiája uralja — ami egyenesen , konzerválja a kultúra mint körülhatárolt, zárt, integrált egység vízióját" (Fejős 2005: 4). Az így , konzervált" kultúra pedig — amint azt az idézet bizonyítja — eszköz a Párt kezében ahhoz, hogy meggyőződhessen a kínai nemzetiségek , gondolkodásának felszabadításáról" és , gondolkodásmódjuk átalakításáról". Csakhogy ennek nyílt kimondása egyben annak elismerése is, hogy az értékek tekintetében nincs megegyezés az állam és a nemzeti
