174 5 A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL
a formálódó történeti tudat csak úgy nyerhetett , létjogosultságot", ha általa
egyben bizonyítást nyert a sibék hazaszeretete is.
Ez volt az oka annak, hogy a sibe tudáselit etnikus nacionalista törek¬
véseinek középpontjába a Nagy Nyugatra Telepítés került. E tekintetben
elsődlegesen nem az esemény tényleges történeti vonatkozásai számítanak.
A sibe tudáselit a sibék múltjának ezt a tényszerű pontját emlékezetes múlt¬
tá, mi több: mítosszá formálta, amely - Jan Assmann megfogalmazäsäval
élve — a múlthoz fűződő viszonyából nem pusztán a jelen önelképzelésének
alkotóelemeit merítette, hanem támpontot is nyújtott a cselekvés céljaihoz
[vö. Assmann 2011: 58-62).
A toväbbiakban ezt a folyamatot vizsgälom meg, bemutatva, hogy a Nagy
Nyugatra Telepítés mítosza miként vált , normatív és formatív" (Assmann
2011: 38) erővé a Nyugatra Telepítés Ünnepének életre hívása következtében.
Mert ez az ünnep nem csupán a történelmi esemény ténybeliségét repre¬
zentälja (Gyäni 2007: 99), hanem egyszersmind a sibe tudäselit politikai
céljainak elérését is szolgálja.
1.1. A sibe etnikus nacionalizmus „hazaszeretö” fordulata
„A mült az, ami megteremti a nemzetet, a múlt az, ami igazol egy nem¬
zetet más nemzetekkel szemben, s a múltat a történészek teremtik" — írja
Eric J. Hobsbawm a nacionalizmus mint nemzeti elv és az etnikai elv
összefüggéseiről írt tanulmányában (Hobsbawm 1992: 3; ford. Koltai Júlia).
E két fogalom bonyolult kapcsolata azonban nem pusztán az állam és/vagy
nemzet, illetve etnikum viszonyában vizsgálható. Ugyanaz a viszonyrendszer
más és más formát ölthet az eltérő történelmi korszakok, az eltérő kulturális
háttér és a nyelvi határok függvényében is (Li 2010: 68].
Mindez nem hagyható figyelmen kívül a sibe tudáselit etnikus naciona¬
lista törekvéseivel kapcsolatban sem: Mao Ce-tung halálát követően a sibe
tudáselit törekvéseit új ideológiai fogalomrendszer szabta keretekhez kellett
igazítani. A Párt ugyanis az addig a kínai nemzeti egység megteremtésére
használt hívószó, a , nacionalizmus" helyére olyan terminust vezetett be,
amely - elvileg — meggátolta a nemzetiségek és az állam, illetve a nemze¬
tiségek egymás közötti potenciális ellentéteinek kiélesedését. Ez a hívószó
a patriotizmus lett, ami Kínában egyet jelentett a Párt szeretetével (Vámos
2009: 62-63].
E hívószó szellemében kezdődött meg a történelem újraírása, ami a nem¬
zeti hősök megformálására sarkallta Kína etnikumait is. A sibe tudáselit
hamar felismerte és ehhez az új követelményrendszerhez igazította etnikus
nacionalista törekvéseit. Ennek legfőbb eszközévé a sibék hazaszerető múlt¬
jának hangsúlyozása vált, amelynek hangsúlyozásával egyidejűleg a sibék az
állammal szemben táplált követeléseikben egyre bátrabbak lettek.