Oldal 176 [176]
OCR
174 5 A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL a formálódó történeti tudat csak úgy nyerhetett , létjogosultságot", ha általa egyben bizonyítást nyert a sibék hazaszeretete is. Ez volt az oka annak, hogy a sibe tudáselit etnikus nacionalista törekvéseinek középpontjába a Nagy Nyugatra Telepítés került. E tekintetben elsődlegesen nem az esemény tényleges történeti vonatkozásai számítanak. A sibe tudáselit a sibék múltjának ezt a tényszerű pontját emlékezetes múlttá, mi több: mítosszá formálta, amely - Jan Assmann megfogalmazäsäval élve — a múlthoz fűződő viszonyából nem pusztán a jelen önelképzelésének alkotóelemeit merítette, hanem támpontot is nyújtott a cselekvés céljaihoz [vö. Assmann 2011: 58-62). A toväbbiakban ezt a folyamatot vizsgälom meg, bemutatva, hogy a Nagy Nyugatra Telepítés mítosza miként vált , normatív és formatív" (Assmann 2011: 38) erővé a Nyugatra Telepítés Ünnepének életre hívása következtében. Mert ez az ünnep nem csupán a történelmi esemény ténybeliségét reprezentälja (Gyäni 2007: 99), hanem egyszersmind a sibe tudäselit politikai céljainak elérését is szolgálja. 222 1.1. A sibe etnikus nacionalizmus „hazaszeretö” fordulata „A mült az, ami megteremti a nemzetet, a múlt az, ami igazol egy nemzetet más nemzetekkel szemben, s a múltat a történészek teremtik" — írja Eric J. Hobsbawm a nacionalizmus mint nemzeti elv és az etnikai elv összefüggéseiről írt tanulmányában (Hobsbawm 1992: 3; ford. Koltai Júlia). E két fogalom bonyolult kapcsolata azonban nem pusztán az állam és/vagy nemzet, illetve etnikum viszonyában vizsgálható. Ugyanaz a viszonyrendszer más és más formát ölthet az eltérő történelmi korszakok, az eltérő kulturális háttér és a nyelvi határok függvényében is (Li 2010: 68]. Mindez nem hagyható figyelmen kívül a sibe tudáselit etnikus nacionalista törekvéseivel kapcsolatban sem: Mao Ce-tung halálát követően a sibe tudáselit törekvéseit új ideológiai fogalomrendszer szabta keretekhez kellett igazítani. A Párt ugyanis az addig a kínai nemzeti egység megteremtésére használt hívószó, a , nacionalizmus" helyére olyan terminust vezetett be, amely - elvileg — meggátolta a nemzetiségek és az állam, illetve a nemzetiségek egymás közötti potenciális ellentéteinek kiélesedését. Ez a hívószó a patriotizmus lett, ami Kínában egyet jelentett a Párt szeretetével (Vámos 2009: 62-63]. E hívószó szellemében kezdődött meg a történelem újraírása, ami a nemzeti hősök megformálására sarkallta Kína etnikumait is. A sibe tudáselit hamar felismerte és ehhez az új követelményrendszerhez igazította etnikus nacionalista törekvéseit. Ennek legfőbb eszközévé a sibék hazaszerető múltjának hangsúlyozása vált, amelynek hangsúlyozásával egyidejűleg a sibék az állammal szemben táplált követeléseikben egyre bátrabbak lettek.
