OCR
III. , NINCSEN NEMZET TÖRTÉNELEM NÉLKÜL..." + 157 Eddig tart tehát a mandzsu nyelvű családfa nemzetségi történetet ismertető része, amelyen belül valamennyi, a sibék életét meghatározó fontosabb történelmi fordulópont feljegyzésre került: a sibéknek a Mongol Nyolc Zászlóból a Mandzsu Nyolc Zászlóba való átsorozása, majd a , délre telepítés" és azzal együtt az egykori fővárosban való letelepedés. E főszöveg és a családfa szerkesztésének idejét, valamint a családfát író személyek nevét feltüntető kínai nyelvű szöveg között található a nemzetség leszármazási rendjének ismertetése, amely a nemzetséget 14 generációra osztja. A genealógiai táblázaton a nemzetségi tagok közötti rokonsági viszonyokat a neveket összekötő, piros színű vonalak jelzik. A nevek mellett, kétféle színnel írva, itt-ott megjegyzések állnak. Az ősök némelyikénél, mandzsu nyelven, piros színnel feltüntették az illető nyolczászlós rendszeren belül betöltött hivatalát. Egy másik színnel, feketével, ugyancsak mandzsu nyelven azt jegyezték fel, ha az adott ősnek nem születtek fiúgyermekei. Ezen ősök neve alatt a , leszármazottja nincsen" felirat olvasható. Ettől eltérő, mandzsu nyelven, fekete színnel jegyzett bejegyzés csak három ős neve alatt található. Az első a Yacibu elsőszülött fia, Usubu neve alatt futó felirat, amely szerint , Usubu leszármazottjai Be kiben vannak". A második és a harmadik bejegyzés Yacibu hatodik nemzedékbeli leszármazottja, Darjan, és nyolcadik nemzedékbeli leszármazottja, Walihai neve alatt olvasható. Mindkettő szövege azonos: „Ilibe ment”.!** Darjan és Walihai volt tehât az, akit — a ,csalädfa-egyesit6” tôrténet szerint —- Han Qikun felmenői a ,yilibeli ágként" emlegettek. A nekik és nemzetségük minden más tagjának szóló áldozatbemutatás — mint például a füstölőáldozat — pedig szerves részét képezte az ősöknek bemutatott áldozatnak. Ezek a családfák ugyanis nem egyszerűen az ősök neveinek feljegyzésére és a nemzetségek történetének emlékezetben tartására voltak hivatottak. Olyan, más nemzetségbeliek elől féltve őrzött tárgyak voltak, amelyek egyben - az ös-oltärok täbläihoz hasonlöan - äldozäskor az ösök szellem-helyeként szolgältak.'* Erröl ad szämot Han Qikun is az ältala feljegyzett „csalädfaegyesítő" történet bevezetésében, amit fentebb már ismertettem.!*° 188 Ezek a megjegyzések piros színű tollal is be vannak keretezve, mellettük a mandzsu nyelvű szövegek kínai fordítása olvasható; ezek feltehetően akkor készültek, amikor a shenyangi küldöttség Han Oikun számára lefordította a mandzsu nyelvű családfára írtakat. 184 S. M. Shirokogorotf már az 1900-as évek elején folytatott kutatásai kapcsán is beszámolt arról, hogy a mandzsu-tunguz népek körében az általa , klánlistáknak" nevezett feljegyzések milyen vallási aspektussal bírtak. Erről bővebben lásd Shirokogoroff 1924: 57. Az ősöknek bemutatott áldozat ehhez hasonló gyakorlatáról Yan Yunxiang is beszámol a mandzsuk körében végzett kutatásai kapcsán (Yan 1996: 33]. 18: a