Oldal 155 [155]
OCR
III. , NINCSEN NEMZET TÖRTÉNELEM NÉLKÜL..." ® 153 Nagy vonalakban összefoglalva itt ér véget a Nagy Nyugatra Telepítés története, ahogy azt a történettudományi kutatások alapján jelenleg (relkonstruálni lehet."9 Ez a kép azonban így, önmagában nem árul el semmit a tekintetben, hogy a Nagy Nyugatra Telepítés élt-e, élhetett-e, és ha igen, milyen formában az egymástól elszakított sibék két nagy csoportjának emlékezetében. Márpedig e kérdés megválaszolása nélkül nem lehetséges megérteni azt, hogy az 1950-es években formálódó sibe tudáselit számára miért épp a Nagy Nyugatra Telepítés eseménye vált etnikus nacionalista törekvéseik legitimálásának legfőbb eszközévé. Ahhoz azonban, hogy e kérdésre választ adhassak, a Nagy Nyugatra Telepítésre vonatkozó kép egy olyan formáját kell szemügyre vennünk, amely a személyes emlékezetet egybefűzi a nemzet emlékezetével. E kettő egybefonódása pedig elsődlegesen a nemzetségi családfák vizsgálatán keresztül követhető nyomon, amelyek tekintetében a Han Oikun nemzetsége által őrzött családfák kiemelkedő jelentőséggel bírnak. 1.2. A Hashüri családfák jelentősége A Hashüri nemzetség családfája kifejezés — ahogyan már korábban volt róla szó — voltaképpen nem egy, hanem három családfát takar: egy 1872-ben írt mandzsu nyelvű családfát; ennek 1913-ban újra- és továbbírt kínai nyelvű változatát; és egy 1987-ben, kínai nyelven írt családfát, amely , egyesíti" a Hashüri nemzetség északkeleti és északnyugati ágait. Az ehhez hasonló családfák írásának hagyománya több száz éves múltra tekint vissza nemcsak a sibék, hanem mindazon népek körében, akik a mandzsu nyolczászlós hadseregbe sorozva szolgálták a mandzsu császárok hatalmát." A célból ugyanis, hogy a mandzsuk nyolczászlós rendszerén belül szolgáló népcsoportok rangjukat igazolni tudják és a származástudatukat emlékezetben tartsák, a mandzsu írásrendszer kidolgozását követően a mandzsu császárok is szorgalmazták a genealógiák szerkesztését." A ranglétrán való 10 Ezen a ponton érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a sibékre vonatkozó történettudományi kutatásokon belül az itt taglalt két áttelepítésen túl egy harmadik , áttelepítésről" is szoktak beszélni. A vonatkozó feljegyzések szerint a Oing-kormányzat 1769-ben újabb 1000 sibe katonát választott ki, hogy azok a mai Yunnan tartomány vidékén állítsanak föl katonai tábort. A császári parancs valóban létezik, mint ahogyan annak bizonyítására is rendelkezésre állnak dokumentumok, hogy a sibék valóban folytattak hadjáratot Yunnan vidékén; de arról, hogy az áttelepítés végül valóban megtörtént-e, nem maradtak fönn feljegyzések (Wu — Zhao 2008b: 73-74). Ennél is messzebbre kéne visszatekinteni ahhoz, hogy a családfaírás hagyományának gyökereit feltárjam — erre azonban munkám szabott keretei között nincs lehetőség. E hagyomány kínai társadalmon belüli történetének és jelentőségének áttekintéséhez lasd pl. P’an 1933; Hu 1948; Freedman 1970. 172 A mandzsu családfák sajátosságainak vizsgálatát lásd pl. Shirokogoroff 1924: 56. 17
