Oldal 115 [115]
II. TEMPLOM TEMPLOMNAK ÁRNYÉKA + 113
csarnokban felállított tábla tanúsága szerint — a sibék őseinek állított oltárt
szemlélem a Sibe Ősök Templomában.
Később, kutatásaim előrehaladtával azonban mindaz, amit első ottjártamkor
láttam, megkérdőjeleződni látszódott. Minél jobban elmerültem ugyanis ku¬
tatásaimban, annál több értelmezésre leltem a tekintetben, hogy a templom
miként, pontosabban fogalmazva milyen név alatt épülhetett fel. E tekin¬
tetben a fentebb közölt történet sem jelentett többet, mint lehetőséget egy
újabb értelmezésre.
Mindez újfent a halott ősök kultikus tiszteletére, azon belül is az ősöknek
bemutatott áldozat módozatainak vizsgálatára irányította figyelmemet (lásd
pl. Feuerwerker 1976; Keightley 1999; P. Szabó 2003]. Az ősöknek bemuta¬
tott áldozás különböző formáit ugyanis a Mandzsu Birodalom császáraival
együtt mindazon népek (is) gyakorolták, amelyek a nyolczászlós hadseregen
belül szolgálták a mandzsu császárokat. Anélkül, hogy itt és most az áldozás
módjait részletesen ismertetni kívánnám, 9 annyit tartok fontosnak kiemel¬
ni: ősök templomát eredetileg csakis patrilineáris leszármazási csoportok
emelhettek a célból, hogy elhelyezzék benne őseik lélek-tábláit. Éppen ezért
a kérdés, hogy a sibék esetében hogyan értelmezhető és legfőképp miként
legitimálható egy egész nép közös őseinek szentelt , ősök temploma", amely
ráadásul — a történelmi forrásanyagok tanúsága szerint — eredetileg tibeti/
mongol buddhista templomként épült fel, mintegy magától adódik.
Ez egyben az a kérdés, amely az idő előrehaladtával mind nagyobb hangsúlyt
kapott a sibe etnikus nacionalizmus folyamatán belül is, mígnem a Nagy
Proletár Kulturális Forradalom után megválaszolása mindennél fontosabb
lett a sibe tudáselit számára. Emiatt az ő — templomra vonatkozó — kerdes¬
feltevéseik és az azokra adott válaszok mentén érdemes haladnom nekem
is, hogy bemutassam: a templom történetének (re)konstruäläsa milyen
szerepet töltött be a sibe etnikus nacionalista törekvések érvényre juttatásá¬
ban. Ezzel összefüggésben szemügyre veszem a felettébb törékeny alapokon
nyugvó múltról való emlékezet , életre hívásának" folyamatát, ami a sibék
(relkonstruált történelmének sajátos értelmezése alapján formálta társadalmi
identitástudatu kat.
A folyamat feltárása során elsődlegesen annak bemutatására törekszem,
hogy a formálódó múltképet miként táplálta a történelmi diszkontinuitás (vö.
Gillis 1994; Koselleck 1999] és a felejtés, sőt a történelmi tévedés mentális
aktusa, amely Ernest Renan szavaival élve alapvető tényező a nemzetek
kialakulásának folyamatában (Renan 1992]. Ez az első lépés annak megérté¬
séhez, hogy a Nagy Nyugatra Telepítés miként és miért vált kulcsfontosságú
eszközzé a sibe tudáselit kezében céljai elérése érdekében.
#0 A Oing-császárok és családtagjaik ősöknek bemutatott áldozatának magánjellegű és
nyilvános gyakorlatáról részletes összefoglalást ad pl. Rawski 1998: 285—294. Az ősöknek
bemutatott áldozat nép között élő gyakorlatáról, az áldozatbemutatás mandzsuk és han
kínaiak között meglévő különbségeiről lásd pl. Yan 1996: 33.