Page 112 [112]
OCR
110 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL csoport" munkássága nyomán - a Sibe Ősök Templomának létébe vetett hit lassanként felülírta a Taiping templomról szóló történeti forrásmunkákat. Mintha csak az egyik templom a másik árnyékából formálódott volna. Egy történet szerint valamikor régen, a Oing-dinasztia császára, Huang Taiji (1627-1635; 1636-1643) uralkodásának idején, élt egy sibe katona, aki csatáról csatára tanúbizonyságát tette bátorságának. Ám amikor elérkezett a katonák előléptetésének ideje, őt magát kirekesztették a jutalmazottak közül; felháborodásában ott hagyta posztját, és hazatért, ahol a történtek lassanként felemésztették az életét. Halála után a fia, visszautasítva a császári udvar utólagosan felkínált jutalmát, a birodalom fővárosának Falun templomába vonult, és letette szerzetesi fogadalmát. Majd felhívást intézett az ott élő sibékhez, hogy pénzt gyűjtvén, építsék fel a Sibe Ősök Templomát, és nevezzék el azt Taiping templomnak. Ez a történet, hivatkozások és magyarázatok nélkül, A kínai sibe emberek című könyvben látott napvilágot (Na — Han 2010: 105-106], abban a kétkötetes műben, amely summáját adja a sibék történelméről és kultúrájáról írt valamennyi, az önképüket mindmáig meghatározó munkának, illetve az etnikus nacionalista törekvésekben fontos szerepet játszó sibék visszaemlékezéseinek. Ezeknek a visszaemlékezéseknek és a visszaemlékezések során megidézett történeteknek legfőbb jellemzőjük, hogy bennük múlt és jelen elválaszthatatlanul összefonódik. Mint a fenti történetben is, amely egy templom felépítését meséli el, anélkül hogy tudnánk: mi belőle a , valóság", és mi az, amit e , valósághoz" az utókor fűzött hozzá. Hiszen — hivatkozás hiányában - még azt sem tudjuk, hogy az a forrás, amely alapján e történetet felidézték, mikor íródott; ha beszélhetünk egyáltalán írott forrásról. Mint ahogyan azt sem lehet tudni, hogy az adott forrás milyen néven nevezte meg valójában a templomot: Sibe Ősök Templomaként, Taiping templomként, netán mind a kettőn? Csupán annyi bizonyos, hogy e történet Mukden városába vezeti vissza olvasóját; ?" azokba az időkbe, amikor a Mandzsu Birodalom egykori és első fővárosában"? sorjában épültek fel a birodalom hatalmát jelképező tibeti/ mongol buddhista templomok. A mandzsu császárok számára tudniillik a tibeti/mongol buddhizmus patronäläsa hatalmuk legitimäläsänak eszköze volt: kulcs ahhoz, hogy hatalmukat kiterjesszék és elfogadtassák mind BelsöÁzsia, mind a birodalmuk északkeleti területein élő népek fölött. A fenti történetben is megjelenő Huang Taiji császár legjelentősebb lépése a tibetimongol buddhizmus felé a Mahakala-kultusz" adoptálása volt ? A mai Shenyang várost 1634-től nevezték hivatalosan Shengjingnek, mandzsu nevén Mukdennek. 73 A mandzsuk birodalmuk fővárosának 1644-ben Pekinget tették meg. 5 A tibeti buddhizmuson belül Mahakala a buddhista Tan védelmezője, a haragvó istenségek egyike.
