A Párt ideológusai a kínai nemzeti egységhez vezető , szocialista út"
útvesztőjében olyan irányba igyekeztek terelni a Kína határain belül élő
nem-han etnikumokat, amely — reményeik szerint — egyfajta , intézményesí¬
tett kisebbségi identitás" elfogadásához vezethet. Az emlékezet feletti uralom
kiterjesztéséhez és az identitás alakításához a kulcsot pedig egyértelműen a
nemzet történelmének, azon belül is a formálódó nemzeti kisebbségek rövid
történetének megírása jelentette. Ez az 1950-es években meghirdetett országos
léptékű program tette lehetővé azt, hogy az 1764-ben egymástól elszakított
sibék két nagy csoportja ismét felvehesse egymással a kapcsolatot. Az első
dokumentált kapcsolatfelvételekre már 1956-ban sor került. Majd három
évvel később, 1959-ben Liaoning tartomány tartományi székhelyére, a mai
Shenyang városba érkezett az a két, a Chabucha’er Sibe Autonöm Jaräsban
született és nevelkedett káder, akiket a Párt jelölt és képzett ki arra a feladatra,
hogy megírják a sibe nemzetiség rövid történetét. Ők ketten — Ji Qing és Xiao
Fu - lettek a sibe történelem , hivatalos történetírói", akiknek köszönhetően
lépésről lépésre (re)konstrudlddott a sibe térténelem és ezzel párhuzamosan
a sibék rég elfeledett közös múltja. A (re)konstrudlds folyamata egyrészt a
nemzetségeken belül áthagyományozott történetek és az ősökről őrzött tárgyi
tudás hordozóinak - a csalädfaknak — felgyűjtése mentén folyt. Másrészt egy
olyan templom történetének a feltárásán és a kertjében őrzött sztélé szövegének
értelmezésén keresztül, amelyben a sibe tudáselit formálódó csoportja a sibe
etnikus öntudat régmúltban való meglétének bizonyságát látta. Ez az 1707¬
ben épített templom az írott történeti forrásokban Taiping templom néven
került feljegyzésre. A shenyangi sibék között azonban bizonyíthatóan már
az 1900-as évek elején élt az abba vetett hit, hogy ez a templom a Sibe Ősök
Temploma is egyben. Valójában a templom története a sibék rövid történe¬
tének első, hivatalos verziójában még nem kapott nagy hangsúlyt — ahogyan
a Nagy Nyugatra Telepítés sem. E tekintetben változás csak a Nagy Proletár
Kulturális Forradalmat követően állt be, köszönhetően a sibe tudáselit egyik
kiemelkedő személyiségének, Han Oikun , hivatalos történetírókkal" való
mind intenzívebb együttműködésének. Ezt a kört bővítette a Nagy Proletár
Kulturális Forradalom után a , tudományos történetírók" — Wu Yuanfeng és
Zhao Zhiqiang - bekapcsolódása azokba a törekvésekbe, amelyek a Sibe Ősök
Templomának meglétét igyekeztek bizonyítani. Munkám második fejezetének
középpontjába azt a folyamatot állítom, ahogyan - elsődlegesen e fenti , ötös